Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

136 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI. . . Madaras — Halmok (1971) Az 1983 óta tartó ásatást az idén is folytattuk. A temető K-i szélén 30x220 m nagyságú területet tisztítottunk fel. Megtaláltuk a temető D-i szélét, de a K-it nem értük el. Bár a sírok itt is erősen gyérülnek. Feltártuk az Árpád-kori település 48 sírjából álló szegényes temetőjét is; mindössze egyetlen sírban találtunk Svégü haj karikát. A temető Ny-i szélén 30 x 230 m-es területet tártunk fel. Véglegesen tisztáztuk a temető ÉNy-i lezáródását. Kiderült, hogy a temető a Kígyós árterének szélén, a lankákon kezdődik, s felkúszik a dombra. Az ÉNy-i szélén egy torzított koponyás férfi feküdt. Az Árpád-kori település maradványai (kemencék, árkok, szemétgödrök) sűrűn kerültek elő. Az idén összesen 14 000 m

2-t és 113 sírt (498—609) tártunk fel a szokásos késő szarmata—hun kori mellékletekkel. A temető Ny-i irányban tovább folytatódik. (Ta.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 25. 1972. 51—52. ArchÉrt. 99. 1972. 261. Cumania I. 1972. 246. Kőhegyi Mihály Madaras — Halmok (1972) A temető Ny-i végét 11 000 m

2-en feltárva, viszonylag kevés 610—620 sír került elő. A sírok a domb legmagasabb peremén, a hajdani Kígyós patak szomszédságában, alig 20 m széles sávban feküdtek. A mellékletek szokványosak. Ugyanitt Árpád-kori település nyomait (gödrök, kemencék, árkok) is feltártuk. A szórványtelepülés feltárása ezzel teljesen befejeződött, a nagy kiterjedésű porta egészen a vízpartig nyúlik. A temető K-i felét újabb 30 m-es sávval bővítettük. A 6660 m

2-en mindössze 12 sír (631 —642) került elő. A temető itt a terület közepén húzódó természetes domb K-i lejtőjére terjed csak, közötte üres foltok vannak. D-en, a D-i halmok közvetlen közelében, újra kezdődik a köznépi temető is. A közel 100 000 m

2 nagyságú temetőnek már csak a DK-i sarka feltáratlan. A már tavaly elkezdett XI—

XII. sz-i temető feltárását befejeztük ide területünkre csak két sír nyúlt át. A temető az ugyanitt fekvő településhez tartozik. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 26. 1973. 73. ArchÉrt. 100. 1973. 13. Cumania I. 1972. 246. Kőhegyi Mihály Madaras — Halmok (1974) Befejeztük a temető K-i és D—K-i végének feltárását. A 12,600 m

2-en három sírt és két halmot tártunk fel, a szokásos késő szarmata mellékletekkel. A már régebben megtalált Árpád-kori telep átnyúlt — kemencék, árkok — a jelenlegi területekre is. (Ta.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 28. 1975. 72. ArchÉrt. 1975. 303. Kőhegyi Mihály Madaras — Halmok (1975) A szarmata—hun kori temető D-i végének középső szakaszát tártuk fel. A 7260 m

2-en mindössze 3 sír (664—666) került elő, a szokásos mellékletekkel. Az erősen kirabolt halomsírok a temetőt D-ről zárják. Az 1963 óta folyó ásatás ezzel befejeződött. A feltárások eredménye: a Kárpát-medence első teljesen feltárt szarmata temetője