Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)
134 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI.. . Madaras — Halmok (1965) A gyümölcsfa-telepítéssel veszélyeztetett terület Ny-i felén folytattuk a korábbi mentést és feltártuk a 42—68. sírt, ill. halmot. A halmok kivétel nélkül kirablottak. A 46. halom körül árkolást, az 57. körül pedig 5 tűzhely nyomát bontottuk ki. Megállapítottuk, hogy jeltelen, halom nélküli sírok a temető DK-i részén tovább folytatódnak. (Ta. + Lm.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 19. 1966. 39. Cumania I. 1972. 242. Kőhegyi Mihály Madaras — Halmok (1966) Tavalyi leletmentésünkhöz csatlakozva feltártuk a 69—118 halmokat, illetve sírokat. Befejeztük a temető É-i és K-i végének feltárását. A halmok között is vannak, ha gyér számban is sírok. A halomcsoport K-i felén túl ezek a jeltelen lapos sírok megszűnnek, de DK-felé tovább folytatódik a temető, sőt itt szokatlanul sűrűn fordulnak elő. Az egyes sírcsoportok esetében családi temetőre kell gyanakodnunk. A leletanyag és a rablások alapján bizonyos belső kronológia is megfigyelhető volt. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 20. 1967. 57. ArchÉrt. 94. 1967. 227. Cumania I. 1972. 242. Kőhegyi Mihály Madaras — Halmok (1967) Az évek óta folyó leletmentés során idén a 119—193. sírokat tártuk fel. Az eddig átvizsgált terület 15 000 m 2 , de ez csak töredéke a temető teljes kiterjedésének. A 193 sír közül 31 halom alatt volt. Az É-i halomcsoportot teljesen feltártuk. A halmok közül és között köznépi temető terül el, amely a régészeti anyag alapján egykorú a halmos temetkezéssel. A halmok, de néha a köznépi temető sírjai körül is kör alakú árokrendszert találtunk, amelynek keskeny bejárata mindenkor délnek néz. Az egyes csoportok családi temetkezésre engednek következtetni. Az egész temetőt át- meg átszelik az egymásba fonódó, néha zsákutcát alkotó labirintusszerű árkok, amelyek a sírok védelmét voltak hivatva szolgálni. A leletanyag lényegében megegyezik a többi hazai késő szarmata temető leletanyagával, bár több új, hazánkban eddig ismeretlen tárgy is előkerült. A III. sz. végén IV. század elején kezdődő temetkezés felső időhatára, lezáródása egyértelműen még nem határozható meg, de már most is bizonyos, hogy a hun uralom alatt törés nélkül használja ugyanaz a késő szarmata alapnépesség. Jelenleg 3-5 nemzedéknyi időre tehető a temető használata. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 21. 1968. ArchÉrt. 95. 1968. 134. Kőhegyi Mihály Madaras — Halmok (1968) 1963 óta folyamatosan kutatjuk a községtől D-re, a Kígyós patak partján elterülő késő szarmata—hunkori halmos temetőt. Az idén a 194—243. sírok kerültek feltárásra. A nagy tömegű leletanyag (kerámia, gyöngyök, íibulák, madár alakú agyagmécses, „S" végű koporsókapcsok, római pénzek, orsógombok, vaskések) mellett jó megfigyeléseket tehettünk a koporsó alakjára vonatkozóan. Megtaláltuk azt a téglalap alakú,
