Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

126 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI... resztmetszetű bronz karperecpár került elő. Az elvégzett leletmentéssel a vízjárta legelő területből alig kiemelkedő terasz szélén nagyméretű szarmata kori sírgödröt tártunk fel, amelyből 4 többé-kevésbé bolygatott női és leánygyermek csontváz valamint egy-egy bolygatatlan gyermek és női csontváz került elő. A leletanyag a korszakban megszokott többszínű üveg és pasztagyöngyökből, (amelyeknek köteges elhelyezkedését nagy részletességgel rögzítettük), valamint bronz és ezüst fibulából kar- és nyakperecből, piperedoboz maradványaiból állt. (Ta.) Az ásatáson részt vett Horváth Attila. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 33. 1980. 63. ArchÉrt. 107. 1980. 248. H. Tóth Elvira Kiskunfélegyháza — Pákapuszta, Dósa-tanya (1988) 1.: 50 KJMA 90. 686. Kiskunfélegyháza — Pákapuszta (1989) 1.: 50. KJMA 90. 684. 156. Kiskunfélegyháza — Kővágóéri dűlő (1975) Az újjonnan nyitott Kiskunsági Tsz homokbányájából gépi kitermelés egy sírt bolygatott meg. Ezt követően 8 nagyrészt kirabolt szarmata kori sírt mentettünk meg. Két egymás melletti temetkezést mintegy 5 m sugarú körben keskeny árok vett körül. A szokásos üveg- karneol gyöngyök mellett bronz pelta alakú fibula és orsógomb mellékleteket figyeltünk meg. (Ta.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 29. 1976. 52. H. Tóth Elvira 157. Kiskunfélegyháza — Külső Galambos (1953) A várostól D-re az egykori Némedi-Varga tanya területén a Kővágóér által körülvett magaslaton betonútépítés alkalmával sírokat találtak. A leletmentés összesen 9 szarmata kori sírt és 3 gödröt hozott a felszínre. Az útépítés a közeli templomdombnak tartott magaslat három mellékletnélküli sírját is megbolygatta. KJMA 69. 281—282. (Mezősi Károly) Kiskunhalas (1955) 1.: 51. KJMA 73. 359. Kiskunhalas — Sóstó, Zöldhalom (1975) 1.: 310. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 29. 1976. 66. 158. Kiskunmajsa (1949) Településtörténeti kutatásaim során Kiskunmajsa határában két eddig ismeretlen lelőhelyet fedeztem fel. Kuklis Jenő földjén szarmatakori temető vár feltárásra, gazdag — anyagilag is értékes — leletanyaggal. Intézkedésemre két itt előkerült aranyékszer valamint egy agyagedényke, egy üvegpalack és néhány gyöngyszem a Magyar Történe-