Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

REGESZET 127 ti Múzeumba került. Nagy Dezső földjét vastagon borítják a tipikusan középkori edénytöredékek. Gyakran találnak edényeket, kályhaszemeket, kemence- és házalapokat, csontvázakat, termésköveket. Mindebből arra következtethetünk hogy itt egy magyar középkori falu templom és temető rejtőzik a földben. KJMA 69. 289. (dr. Szentmihályi Imre) Kunadacs — Alsóadacs (1948) 1.: 56. KJMA 64. 7. 159. Kunadacs — Alsóadacs, Pergel tanya (1967) A Kerekegyháza felé eső Kakás nevű határrészen a tanya körül végzett kisebb földmunkák során bronz lándzsahegyet, Gallienus bronzérmét, terra sigillata töredéket és egy erotikus jelenetet ábrázoló öntött vaslemezt találtak. A lelőhelyet bejárva a tanya közelében a péceli kultúra cserepeit, délebbre pedig nagyszámú bronzkori és szarmata cserepet gyűjtöttünk. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 21. 1968. 25. Horváth Attila 160. Kunadacs — Köztemető (1983) A kora bronzkori telep leletmentése folyamán a lelőhely Ny-i részén két egymás közelében fekvő D—É-i tájolású erősen bolygatott, illetve teljesen feldúlt sírt tártunk fel. Egyikükből bronz lemeztöredékek és szakállas bronz nyílhegy került elő. E sírok szarmata kori keltezését valószínűsíti egy recens sír ásásakor a közelmúltban talált szürke fordított csonkakúpos korongolt tál. A területen további szarmata kori sírok előkerülése várható. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 37. 1984. 62. H. Tóth Elvira Kunadacs — Köztemető (1984) A megelőző leletmentés a korábban feltárt honfoglalás kori sírok közelében két D —É-i tájolású szarmata kori sírt (3—4. sz. sír) hozott felszínre. E sírok oly mértékben kiraboltnak bizonyultak, hogy a maradványok közelebbi korhatározást nem tesznek lehetővé. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 38. 1985. 56—57. ArchÉrt. 112. 1985. 279. Kulcsár Valéria 161. Kunfehértó (1975) A Kovács-tanya IV. ker. 28. sz. alatt terepbejárásból már ismert lelőhelyen tereprendezési munkák kapcsán végeztünk leletmentést. Ennek során későbronzkori gödrök kerültek felszínre gazdag karámiaanyaggal. Feltártunk 5 szarmata sírt amelyből kettőt árok kerített. Peltafibula, pasztaberakásos korongfibula 2 db edény és gyöngyök a fontosabb leletek. Egy gyermeksír kivételével a sírokat kirabolták. A gyermeksír közelében kör alakú gödörbe háziállatok maradványait temették. A középkori településből feltártunk 5,9—6,6 m külső átmérőjű köralakú árkot, melyben néhány Árpádkori edénytöredék feküdt; két földbemélyített kemencét egy ezeknél későbbi épület