Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Régészet - Pálóczi Horváth András: A Balota pusztai középkori sírlelet
REGESZET 117 kurgánjában, 34 majd egy másik sírcsoportban a 3/1. kurgánban 35 . Szintén Rosszává (Lucski) lelőhelyen került elő ez a tárgytípus D. Ja. Szamokvaszov ásatásai során az 1. kurgánban. 36 N. E. Brandenburg a Rósz folyó vidékén végzett ásatásai során több helyen is tárt fel ilyen ezüstlemezből készült, nyitott karikákat: Zelenki falunál a 297. és 299. kurgánban, Burti 272. kurgánban, Jemcsiha és Krapinah lelőhelyen, valamint más, elpusztult kurgánok anyagában. 37 Kijev környéki kurgánokból is ismerjük analógiáit. 38 1972-ben az Azovi-tenger mellékén fekvő Nyizsnyaja Kozinkaban, a „Dzsurijova mogila"-nak nevezett kurgánból került be egy XIII. századi kun sírlelet az Azovi Történeti Tájmúzeumba. A női sír mellékletei között 80 db aranyozott ezüst, nyitott lemezkarika volt, fejdísz tartozékai. 39 Az eddigi kutatások kétféle módon magyarázták ennek a tárgytípusnak a viseletben betöltött szerepét. Miután a lemezkarikákat a sírban mindig a koponyánál találták, nem lehetett vitás, hogy fejdísz tartozékairól van szó. E. D^BROWSKA szerint a verőtövön préselt „félkarikákat" szövettel bevont fahengerre húzták fel, s a végükön levő lyukakon keresztül felvarrással rögzítették. Az így elkészített díszítményt a homlokon viselték, illetve valószínűleg a süvegek szegélyén, nem önálló viseleti darabként. Szerinte ezeknek a nomád női fejdíszeknek az orosz kincsleletekből ismert diadémokkal vannak kapcsolataik, sőt a nomádok közvetlenül átvették az orosz ékszereket és saját viseletükben alkalmazták. 40 Sz. A. PLETNEVA már jellegzetesen nomád tárgyaknak tartja ezeket az egyébként is csak nomád sírleletekből ismert karikákat, amelyeket henger alakú nemez- vagy bőrpárnácskákra varrtak fel. 41 A sírokban a homloknál vagy a halántéknál helyezkednek el a karikák, sorban egymás után, olyan hatást keltve, mintha spirált alkotnának. Zelenki 297. kurgánban N. E. BRANDENBURG a koponya mindkét oldalán megfigyelte ezt a spirálszerű díszt, amely láthatólag hajfonatdísz volt 42 Sz. A. PLETNEVA a kamennaja babákon — a kunoknak tulajdonított XI— XIII. századi kőszobrokon — ábrázolt, ún. szarv alakú díszeket ezzel a karikákból álló fejdísszel azonosította. A női szobrokon a fej két oldalán a fül mögött rendszerint megfigyelhetők ezek a kosszarvhoz hasonló, ívelt díszítmények, amelyek rovátkolása bizonyára a szorosan egymás után felhúzott karikákat jelzi. Sz. A PLETNEVA szerint a szobrokon olyan szokást örökítettek meg, amelyet egyes török népeknél néprajzosok is megfigyeltek: a lakodalmi játékok során futást rendeztek, 34. DABROWSKA, E. 1956. 127., 130., III. t. 1., VI. t. 1. 35. PLETNEVA, SZ. A. 1973. 29. 36. Uo. 31., 2. ábra; FEDOROV—DAVYDOV, G. A. 1966. 37. 37. PLETNEVA. Sz. A. 1973. 31., 35., V. t. 10., VI. t. 6.; DABROWSKA, E. 1956. 145. 38. DABROWSKA, E. 1956. 144—145. 39. GORBENKO, A. A.—KORÉNJAKO, V. A.—MAKSZIMENKO. V. E. 1975. 286—288., I.kép7. 40. DABROWSKA, E. 1956. 127., 130., 144—145. 41. PLETNEVA, Sz. A. 1958. 170., 211. 42. BRANDENBURG, N. E. 1908.; PLETNEVA, Sz. A. 1973. 35.
