Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - Pálóczi Horváth András: A Balota pusztai középkori sírlelet

118 PALOCZI: A BALOTA PUSZTAI SIRLELET .. . melyben a kos képében megjelenő menyasszonyt utol kellett érniük a farkasoknak — a vőlegénynek és barátainak.

43 Hogy a szobrok esetében valóban az egyes kun törzsekre jellemző népszokásról, illetve viseleti különbözőségről van szó, a jelenség területi szóródása is bizonyítja. Az emlékek három területi csoportjában ugyanis többségben vannak a szarv alakú díszt viselő szobrok az ilyennel nem rendelkezőkkel szemben: a Dnyeper középső folyásánál, a Donyec vidékén és a Kubán folyó mellett, míg a Dnyeper torkolatvidékén, az Azovi-tenger mellékén és a Donnál ritkább a „kosszarvak" ábrázolása.

44 G. A. FEDOROV-DAVYDOV Sz. A. Pletneva eredményeit elfogadva tárgyalja a kelet-európai steppei viselet női fejdíszeit, a sírokban talált összetett fej díszeket ő is a női szobrok szarv alakú díszeivel azonosítja. A példaként felsorolt sírleletek tanúsága szerint a hengerek, amelyekre a bronz- vagy ezüstkarikákat ráhúzták, különféle anyagokból készülhettek: brokátszövetből (Lucski 1. kurgán), illetve szövettel bevont nyírfakéregből (Nikopol 3/1. kurgán).

45 A Nyizsnyaja Kozinkánál előkerült sírlelet esetében a szerzők nemezzel és szövettel bevont fahengerről beszélnek, holott a közölt kép szerint a karikák belsejében szálas maradványok (haj?) láthatók.

46 Arra mindenképpen gondolnunk kell, hogy a karikákat hajfonatra is ráhúzhatták; vendégvarkocs használatát is feltételezhetjük. A halottak tiszteletére emelt steppei szobrok egyértelműen tanúsítják, hogy a tárgyalt női fejdísz valóban a kun etnikumra volt jellemző a XII—

XIII. században. A régészeti leletek között mégis főként a csornije klobuki szállásterületen fordul elő. A „fekete süvegesek" szövetségébe a kijevi és a perejaszlavli fejedelemség déli határán letelepített, vegyes etnikumú vazallus nomád népesség tartozott. E népesség összetevői közül a besenyők, úzok, és berendejek a legjelentősebbek, de más, szintén török nyelvű töredéknépekkel is számolhatunk (kajapa, kovuj, türpej).

47 Az eredetileg a kunok ellen létrehozott szövetségben idővel a kunoktól leszakadt csoportok is megjelennek, ahogy ezt egyes temetők régészeti elemzése is megmutatja (pl. Zelenki 2. és 6. temető, Cozarovka, Juzefovka).

48 A kun hatás, a kun szokások beszivárgása a temetkezési szokásokba és a leletanyagba házassági kapcsolatok révén is elképzelhető. Ilyen módon tudjuk megmagyarázni egy jellegzetesen kun viseleti szokás megjelenését a „fekete süvegesek" területén. A Balota pusztai lelet nyitott ezüstlemez karikái minden bizonnyal a fentiekben tárgyalt fejdísz tartozékai voltak. Nincs adatunk arra, hogy milyen anyagból 43. PLETNEVA, Sz. A. 1958. 211.; PLETNEVA, Sz. A. 1974. 42. 44. Uo. 42., 18. kép. 45. FEDOROV-DAVYDOV, G. A. 1966 37., 168. 46. GORBENKO, A. A.—KORENJAKO, V. A.—MAKSZIMENKO, V. E. 1975. 288., 1. kép 7. A szerzők visszatérnek ahhoz a már túlhaladott nézethez, hogy ez a fejviselet az óorosz diadémokkal azonosítható. 47. PLETNEVA, Sz. A. 1973 20—23.; NAGRODZKA—MAJCHRZYK, J. 1985. 18—65. 48. PLETNEVA, Sz. A. 1973. 22. A csornije klobuki temetkezések 6., 7. és 8. csoportja.