Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Műtárgyvédelem - Áipliné Faragó Mária: Római kori üvegpalack restaurálása
612 AIPLINE: ROMAI KORI ÜVEGPALACK .. . 800 °C körüli hőmérséklet kialakulhat és ez az alapanyagok megolvasztásához elégséges. Abban is egyetértenek azonban, hogy így csak tökéletlen, átlátszatlan és vízben oldható úgynevezett „vízüveg" keletkezhetett volna, ami az igazi mesterséges üvegelőállítás alapjául nem szolgálhat. Az üveg előállítás kezdeteire vonatkozó nagyszabású régészeti feltárások változtattak. A Nílus, a Tigris és az Eufrátesz völgyeiben feltárt — rétegből egyre-másra kerültek felszínre olyan üvegtárgyak, amelyeknek készítési korát — a hiteles leletkörülmények alapján — évezredekkel időszámításunk kezdete elé kellett helyezni. Az üveg előállítás helyére és konkrét időpontjára vonatkozóan a tudomány azonban ma sem szolgál megnyugtató kutatási összegzéssel. Az üveggyártás elterjesztésében számottevő szerep jutott a római birodalomnak. Róma az időszámításunk kezdete körüli időre hatalma alatt egyesítette a Földközi-tenger medencéjét környező egész akkori kultúrvilágot. A római császárság területi expanziója négy évszázadon át folyt, míg végül a IV. században legnagyobb kiterjedését érte el. A közel 12 ezer kilométeres határ — a „limes"-en belül virágzik és érik be mindaz a kulturális hagyaték, amit a birodalom a nagy múltú kultúráktól (egyiptomi, mezopotámiai, föníciai, etruszk és görög) átvett és a maga sajátos módján összeolvasztva tovább fejlesztett. Feltehetően az Itália földjén élő etruszkok ismerték és ismertették meg a rómaiakkal is az üveget, akik már korábban létesítettek kereskedelmi kapcsolatot az egyiptomiakkal. Az üvegkészítés említésének írásos nyomával Cicerónak egyik i. e. 54-ben tartott beszédében találkozunk először, i. e. 31-ben Róma döntő győzelmet aratott Egyiptom felett is és ezzel az üveggyártás hazája provinciává vált. Nemsokkal ezután Nápolytól kissé északra a Volturnus folyó torkolatánál az üveggyártásra kitűnően alkalmas homokot fedeztek fel. Ennek hatása alatt a Cumae és Liternum között húzódó tengerparton az első itáliai római huták megkezdték a folyamatos termelést. Augusztusnak, a császárság alapítójának utolsó éveiben a Porta Cassenna mellett a huták egész sorát hozták létre. Alexander Severus császár alatt (222—235) Róma üvegműveseinek műhelyei a város hét dombjának egyikén a Nous Coellus-on tömörültek. A római üveggyártás átterjedt azokra a meghódított provinciákba is, ahol a gyártás anyagai és technikai feltételeit meg lehetett találni. így vette kezdetét az üveggyártás Pannonja provincia (mai Dunántúl) területén is. Az ásatások emlékei azt mutatják, hogy a korai első századból származó — leletek Itáliából és Szíriából kerültek hozzánk. A későbbiek túlnyomó részben a Rajna-vidéken készültek és a Rajna—Duna útvonalon kerültek Pannóniába. A kutatás felderítette, hogy „a díszes és tökéletes kivitelű külföldi eredetű darabok mellett már a korai időkben feltűnnek olyan kezdetleges jellemzők, sárgás, szürkés, vagy kékeszöld anyagú tárgyak is, amelyeket joggal tarthatunk a pannóniai huták termékeinek. Azonos anyagból készült nagyobb, alaktalan