Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Műtárgyvédelem - Áipliné Faragó Mária: Római kori üvegpalack restaurálása

MŰTÁRGYVÉDELEM 613 üvegrögök kerültek elő ugyanis az Aquincumi polgárvárosból"

2 és újabban a környékről is. Arra a következtetésre lehet jutni, hogy hazánk területén az i. u. első négy évszázadban Pannóniában már működtek az első üveghuták. III. SZÁZADI ÜVEGPALACK RESTAURÁLÁSA A dolgozat tárgyául választott restaurátori munkám a Budapesti Történeti Múzeum tulajdona. Az ásatást — mely során e tárgy előkerült a Bécsi út 134. sz. alatt — 1983 tavaszán Dr. Topái Judit régész vezette. A III. század második felére datálható 18—20-ig jelölt falazott sírkamrából két nő és egy férfi mellékletei kerültek elő. A 20-as számú női sírból való tárgy — melynek a restaurálását végeztem — római kori üvegpalack. A funkció meghatározását egyrészt a Régészeti Füzetek tipológiája látszik igazolni: „Alakjuk szerint a palackoknak gömbalakú, vagy ovális teste van, rövid, vagy hosszabb hengernyakkal és vízszintes, vagy kihajló, betürt szájjal"

3 másrészt a Budapest Régiségei, a BTM Évkönyvében Kába Melinda: Az Aquincumi üvegek с tanulmánya 436. o. IV. tábla 4. képe formailag teljes megegyezést mutat. Az ásató régész szerint nem import tárgyról van szó, hanem helyi üveghutában, Aquincumban készült üvegről. A palack színe tömegében halványzöldes árnyalatú. A tárgy méretei: magasság 24, cm legnagyobb szélesség 21,5 cm fenék átmérője 10 cm A palack feltárásának körülményei A feltárás során a restaurálás szempontjából sem közömbös módszert követett. A tárgy együtt-tartása érdekében a környező földtől megszabadított palackot átitatott gézzel tekerték körbe. A belsejéből kikapart föld helyébe hungarocell darabokat raktak. A módszer szükségességét az is indokolta, hogy a vastag földréteg súlya alatt összeroppant edény apró darabjai nagyrészben helyén maradjanak. 2. Dr. BOROS B. 1975. 74. o. 3. BENKŐ A. 1962. 118. o.