Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból
NÉPRAJZ 465 Termelőszövetkezet nyugalmazott brigádvezetője. Mint nyugdíjas erőben, egészségben és szellemi frissességben kiterjedt állattenyésztést folytat a háztájiban. Ténylegesen és hivatalosan 1949-től búcsúvezető~előénekes. Előénekessé válásában nagy szerepe volt a vallásos családi háttérnek. Már Toldy Jenő apát idejében a „templom körül settenkedett" (forgolódott). Előbb Rádi Jovák, később Kurucz József harangozónak lett bojtárja. Mint harcmgozóbojtárt Rádi Jovák vezette be az előenekesi feladatokba, de nem ő volt a tanítómestere, hanem Karsai Lázár (1841—1918), minden félegyházi búcsúvezető elismert mestere. Karsai Lázárnak 12 tanítványa volt. Gyerekként közéjük tartozott Szabó Mihály is. A tanítványok idősek és fiatalok csoportba sorolódtak. A tanítványok sorrendje értékrend is volt, amely meghatározta, hogy melyikük milyen feladatot kaphat a búcsújárás előkészítésében, majd a zarándoklat lefolyásában. Ebben a sorrendben kaptak a búcsúvezetőtől lehetőséget a szereplésre a képességpróbákra. A tanítványok különféle megbízatásokkal búcsúbíró, koldusbíró, előimádkozó, fogatos, inas) segítették a búcsúvezető munkáját. A búcsúvezető tekintélye alatt a búcsúbíró ügyelt a búcsú rendjére, fegyelmére, s ha kellett, büntetett is. A koldusbíró kijelölte a koldusok kéregetőhelyét és vitás helyzetben igazságot szolgáltatott. A fogatos gondoskodott a fuvareszközök megszerzéséről és a búcsúsok utaztatásáról. A legfiatalabb volt az inas, „olyan szaladj ide, szaladj oda forma" személy, aki a nehezen olvasó, vagy írástudatlan tanítványoknak az énekek és imák szövegét felolvasta, az újonnan tanult vagy szerzett szövegeket leírta. Ő volt a búcsúsok hírvivője is. Az előimádkozásban és az előéneklésben a búcsúvezető mellett mint készséges segítők, ott voltak az énekesasszonyok is. Adatközlőnk közülük a korábbi időből Karsai Zsuska nénire, Lázár testvérére és Nemesné Juliska nénire emlékezett elismeréssel. A legújabb időből Süveges Ilonka énekes asszony érdemeit emelte ki. 98 Szabó Mihály emlékezetből felsorolta a búcsúvezető egykori tanítványait: 1/ Rádi Jovák ~ Joachim harangozó, egyben a koldusok bírója; 2/ Fábián Imre; 3/ Térjék Mihály; 4/ Fekete Ferenc búcsúbíró; 5/ Juhász Imre. Apja Imre: Karsai Lázár elődje és tanítómestere; 6/ Vízhányó Imre; 7/ „Kis" Móczár András; Szabó Kálmán; 9/ Fekete Gábor a Csanyi útban a Fekete-falu énekese," „igen nagy akarnok!"; 10/ Bugër Lőrincz István; 11/ Pál József fogatos; 12 Szabó Mihály inas. Bugèr Lőrincz István 1918-ban, Karsai Lázár halála után lett búcsúvezető. Őt 1942-től 1949-ig Pál József követte; 1949-től búcsúvezető Szabó Mihály. Amint 98. Süveges Ilonka Karsai Lázárnak unokája volt. 1986-ban hunyt el. Énekesasszonyi kivételes felkészültségét és énektudását mint siratóasszony haláláig kamatoztatta. A csoportos ájtatosságok (szent család szállást keres, keresztút]arás stb.) szervezésében meghatározó szerepe volt. 99. Fekete-falu a Csanyi út mellékén sűrűbben beépített tanyasor. Ennek a résznek volt Fekete Gábor az énekvezetője, a tanyai lakosság lelki életének szervezője.
