Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból
466 FEKETE: A FÉLEGYHÁZI NÉP HAGYOMÁNYAIBÓL látjuk, Karsai Lázár halála utáni búcsúvezetők a tanítványok sorából kerültek ki. Az utódajánlásban az elődnek mindig meghatározó szerepe volt. Pál József búcsúvezető halála előtt 2 héttel magához hívatta kiszemelt utódját, Szabó Mihályt és tanú jelenlétében „átadta hivatalát". A keresztényi kötelesség hangsúlyozása mellett átnyújtotta a búcsúvezetők könyveit és a kéziratos ima- és énekkönyveket. Szorosan meghagyta, hogy ezekre nagyon vigyázzon, hűségesen őrizze, emberségesen használja és gyarapítsa. Pályája végén csak megbízható embernek adja át. 100 A búcsúvezető-előd meghagyása mellett még azért esett a nép választása Szabó Mihályra, mert a tanítványok között neki volt a legjobb hangja és ő tudott legjobban bánni a néppel! Kétségtelenül jó választás volt. Szabó Mihály még 84 évesen is erőteljes, határozott vezetői egyéniség. Jó fekvésű, kellemes énekhanggal, biztos szövegtudással vezeti a közös éneket. Fölényes biztonsággal mondja az alkalmi énekek mellett az imákat és fohászokat. Lenyűgözően tájékozott a búcsúk világában és tökéletesen ismeri a népi vallásos cselekmények rítusait. A félegyházi búcsúvezető személyét tehát az előd búcsúvezető ajánlotta, a nép megválasztotta, az egyházvezetőség pedig megerősítette. A búcsúvezető dolgába a plébános nem szólt bele, de bizonyos szervezési kérdésekben segített. Például a búcsúk szervezését templomi hirdetésben támogatta, vagy máskor elismeréssel szólt az előbbi búcsúk eredményességéről. Toldy Jenő apátplébános és Oláh Károly kanonokplébános mindig személyes érdeklődést tanúsított a búcsúvezető ténykedése iránt. Ők személyesen búcsúztatták és fogadták a búcsúsokat. Szép szavakkal és kézfogással köszönték meg a búcsúvezető fáradozásait. Vedres Béla prelátus a népi megnyilvánulásokat nem pártfogolta. A hivataos egyházi vezetés szellemében erőteljesen támogatta a harmincas években a Harmat—Sík: SZENT VAGY, URAM új népénektár bevezetését. Ez egyet jelentett a nép által addig énekelt énekek nagy részének visszaszorításával vagy az előadásmód változtatásával. Az új gyakorlat maradandóan érintette az előénekesek énekkészletét és ténykedését. Az egyházi ének reformja a helyes és egészséges törekvések mellett azonban a szükségesnél nagyobb szelekciót eredményezett. A hivatalos énekkészlet erőteltetése mélyülő válságot okozott a kántor és hívek, a kántor és az előénekesek között. 101 1885-ben kettéosztották a Sarlós Boldogasszony Plébániát. A város nyugati részén alakult Szent István Plébánia területén 1886. február 28-án egyéves próbai100. Szabó Mihály sajnálkozva mondta el, hogy sajnos nem talált megfelelő utódot és ez őt nyomasztóan gyötri. Úgy látszik, hogy asszony kezébe kell adni a vezetést, mert férfi már „nem kerűközik". A legutóbbi időben a búcsúvezetői teendőket egyre inkább átveszi Hegedűs Vincéné énekesasszony. A távolabbi autóbuszos búcsúkat már ő szervezi. 101. Az 1950-es évektől kezdve a szekularizáció erősödő hatásai is siettették a nép dallamkincsének sorvadását. A zsinat utáni liturgiái reform új előírásai tovább rontották a népének lehetőségeit.
