Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból

NÉPRAJZ 445 Két emberöltőnyi idő eltelte után azonban a vallásos buzgóság a kegyelet és tisztelet tárgyát, a nép szent kútját átalakította, kereszttel és egyéb díszítményekkel fölékesítette, szivattyúval ellátta. 1884. június l-jén, pünkösdvasárnap nagy ünnepélyességgel szerelte fel a kút „fedélzetét" Agócs János plébános. Ugyanekkor áldotta meg a Szentkút és a templom között felállított szenvedéstörténetet ábrázoló 14 képoszlopot, az úgynevezett „stációkat" . . .

56 1901-ben a Szentkút egyik kútfala iszapkotrás közben beszakadt, ezért alapos javításban részesült. 1911-ben a Szentkút fölé új tetőt csináltattak, mert a régi elhasználódott.

57 Az olvasózó hívek lelki épülésére, a szentolvasó királynéja tiszteletére, Magyarország fennállásának ezredéves évfordulóján, 1896-ban emelték — a templom mellett kissé oldalt — a búcsúsok kedvelt Mária-kápolnáját. Ebben az időben készült el a búcsúsok számára a körülbelül 1000 személyt befogadó „nagyszín"', vagyis az éjszakázó menedékhely. Már a századforduló táján egyre nagyobb nehézségeket okozott a búcsúk alkalmával mindinkább növekvő népesség egészséges ivóvízzel való ellátása. Évről évre sürgetőbb igény lett egy új ivóvízkút fúratása. A háború, a forradalmak, a háborúskodást követő pénztelenség miatt megkésve, csak 1928-ban készült el a kegyhely központi helyén az igényeket mindenben kielégítő artézi kút. A búcsújáróhelyre bevezető utak mentén a hely tiszteletének erősítésére, a buzgó hívek örömére, egymás után emelkedtek az út menti fogadalmi keresztek. A csólyosi útban a Csányiak, a Hidegek; a Szentkút szélében Német Rozália, Dóczy Józsefné és Gampel Béla keresztje fogadja a búcsúra érkezőket. A ferencszállási Szentkút kegyhellyé válásának hosszú és ellentmondásos folyamatában a nyilvános elismerés, a hivatalos egyházi engedély egyre késett, pedig a kegyhely fejlesztésének sürgető óhaja ismételten jelentkezett. Türelmetlen hangok hivatalosan is elhangzottak. 1937-ben már a városi közgyűlés is foglalkozott ismét a témával. Önálló képviselői indítvány hangzott el ugyanis a szentkúti búcsújáró helynek országos jellegűvé leendő kiépítésére. A vitában résztvevők úgy vélték, hogy a pálos rend meghívásával és letelepítésével lehetne a kérdést legjobban megoldani. A rend tekintélye és munkája növelné a város idegenforgalmát és a kegyhelyet látogatottá tenné. A vitában felszólalók közül a lényegi kérdésre utalva, sürgették a kegyhely püspöki elismerésének kijárását is. Végül is a képviselőtestület elvben kimondotta, hogy a szentkúti búcsújáróhelyre a pálos rendet meghívja és betelepíti; a tulajdonát képező kegyhelyet és a rajta lévő épületeket elvben szintén felajánlotta.

58 56. Félegyháza II. évf. 23. sz. 1884. június 8. Hírek — Szent kúti búcsú. A keresztúti állomásokat Csányi Lajos és felesége Tóth Franciska adományából építtették. 57. FH XIX. évf. 34. sz. 1901. április 28. és 1911. június 4. Építkezés a Szentkútnál. A Szentkút jelenlegi „fedélzete" az 1950-es években létesült az árkádokkal együtt. 58. BKML-Kf. Kgy. jkv. 1937.; 1937. augusztus 3. 464/1937. kgy. sz. határozat.