Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból

NÉPRAJZ 443 akik ipari-, kereskedelmi- vagy élelmi cikkeket „nyerészkedési célból bocsátanak áruba"

46 Ez a közgyűlési határozat főleg azért volt jelentős, mert telekkönyvileg rendezte a kegyeleti hely határait. A tanács 1890-ben a Kanyó Ferenctől vásárolt 2 és 3/4 holdas területtel a Szentkút földjét kiegészítette. így kialakult a későbbi kegy hely végleges területe.

47 A Ferencszállási Szentkút jövőbeli kezelésére vonatkozóan 1888-ban már úgy döntött a közgyűlés, hogy azt kegyúri jogai alatt hatósági körébe vonja, az eddigi bizottsági kezelést megszünteti. A váci püspöktől kérte, hogy a „Szent Kút Kápolna" 200 forintos alapítványát bocsássa a tanács kezelése alá. A tanácsnak meghagyta, hogy a Szentkút kezelésére állapítsa meg a kezelési szabályokat és [. . . ]" oda törekedjék, hogy az Alföld e nagy látogatottságának örvendő kegyhelyén a hitélet minél áldásdúsabban virágozzék[. . . ]".

48 1888. május 12-én a váci püspök terjedelmes levélben válaszolt a közgyűlési határozatra. Többek között ezt írta: [. .. ] „főpásztori megelégedéssel ismertem fel a jóakaratot, melylyel a város nagyérdemű közönsége az egyház szent érdekeinek előmozdításában, nevezetesen a ferenczszállási kápolnának kegyúri gondjai alá való helyezése által, melyért ezennel főpásztori nagyrabecsülésemet nyilvánítom, — oly nemes lelkűén buzgólkodik. Ezen jóakarat s azon áldozatkészség által, minek a nemes város a kápolna mellett felállított iskola és mellék épületek emelése, úgy nem különben a kápolna körül megvásárolt nyolcz holdnyi földterületnek a r. kath. hitközségre való telekkönyvezése által fényes bizonyítékát adta, a kápolna föntartása eléggé biztosítva lévén: részemről őszinte örömmel teljesítem a képviselőtestület ama kívánságát, mely szerint a Molnár László-féle 200 frt-os kápolnaalap, melyet kamataival együtt 287 frt 28 krnyi összegben ezennel idezárok; ezentúl a város mint Kegyúr által kezeltessék [... ]"

49 A Szentkút ügyének előmozdításán buzgólkodó városi tanács 1889 végén kezdeményező lépéseket tett a váci püspöknél, hogy létesítsen Szentkúton egy állandó lelkészi állást. A javaslat kedvező fogadtatásra talált, de az állásszervezés végül is anyagi fedezet hiánya miatt meghiúsult.

50 46. BKML-Kf. Kgy. 1887. május 13. 81. sz. határozat. Tanácsi jkv. 1887—89 1887. május 5. 130/1887. sz. határozat. Lépéssy János mérnök a Ferencszállás puszta felosztási térképét 1855-ben készítette el a XVIII. századi Liber Fundi alapján. A 8 láb (kb. 2,5 m) széles második ivókút a mostani autóparkoló délkeleti sarkán készült el. 1960-ban szüntették meg. 47. BKML-Kf. Polgármesteri iratok és Kgy. jkv. A közgyűlés 2771890. számú határozatával jóváhagyta a Szentkút területéhez vásárolt föld megvételét. 48. BKML-Kf. Polgármesteri iratok L 41 F 2 Cs 5 Sz 23 1888. április 22. 59/1888. kgy. sz. határozat. 49. BKML-Kf. Polgármesteri iratok L 41 F 2 Cs 5 Sz 60 247/1888. kgy. sz. határozat. Félegyháza és Vidéke II. évf. 21. sz. 1888. május 20. Újdonságok rovatban közli az 1536/1888. számú püspöki levelet. 50. FH VII: évf. 42. sz. 1889. október 20.