Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból

438 FEKETE: A FELEGYHAZI NEP HAGYOMÁNYAIBÓL imák és éneklés között 2-3 napot is eltöltött. Hamarosan megmozdult a vidék is. Alpár, Csongrád, Szentes, Kiskunmajsa, Kecskemét hívő lakosai jöttek a „szent helyre". Az egyház hiába tiltakozott, a hatóság is egyre tehetetlenebbé vált a tüntetően szaporodó búcsús népességgel szemben.

32 Az osztatlanul használt pusztában eleinte a Szentkút megközelítése különösebb gondot senkinek sem okozott. Gyepaljakon, erdőn-mezőn keresztül szinte szabadon választott utat magának az ájtatoskodó tömeg. Közben évtizedek teltek el úgy, hogy a Szentkút létezéséről vagy vele kapcsolatos problémákról bármit is feljegyzett volna a várostörténet. Az előzmények ismeretében már nem is meglepő változás, hogy 1855-ben Ferencszállás puszta felosztásakor a pusztaosztó bizottság, a Szentkútat árokkal befoglalt környékével együtt „közcélra" kihagyta a pusztafelosztásból.

33 Nyilvánvaló, hogy ekkor már ezt a területet mindenki a „közájtatosság területének" tekintette.

34 Ezzel a határozattal a tanács — szinte visszavonhatatlanul — létezővé és maradandóvá tette a vakbuzgó hívők ájtatoskodó helyét és telekkönyvileg hitelesítette a „Szentkút" földrajzi nevét. A pusztafelosztás után már vannak mesgyék, de még nincsenek utak. A Szentkút területe szigetként áll a szántóvá váló egykori pusztaság közepén. Már 1856-ban megkezdődnek az utak hiánya miatti károkozások, kártérítési igények keletkeznek.

35 Évről-évre ezért nyomatékosabban fogalmazódik meg a Szentkúthoz vezető végleges út megépítésének általános óhaja. A megközelítő dűlőutak között igen lényeges volt 1908-ban a Szentkút területén keresztül vezető ferencszállási 14. és 15. dűlőket összekötő út folytatásának elkészítése, mert ezzel lehetővé vált a szentkúti vasútállomás rövid és gyors megközelítése.

36 A szentkúti lakosság régi kívánságára a szilárdburkolatú út csak a kegyhellyé válás végső szakaszában, 1939-ben készült el.

37 A búcsújáró hely kialakulása szempontjából igen lényeges fejlesztési elem volt a kápolna, amelyet a nép által szentnek tartott helytől való hatósági és egyházi tiltás és visszatartás ellenére, maga a nép hozott létre. Az építési mozgalom 1870-ben indult meg, amelynek élén — a köz óhajának engedve — Molnár László birtokos állt. Később ő járta ki a váci püspöknél az építési engedélyt a 200 forintos fenntar32. SZERELEMHEGYI T. 1882. 271. 33. BKML-Kf. Tanácsi jkv. 1855—1856 1855. február 1. Szentkutat közcélra, vagyis búcsújáró helyül kihagyták a pusztaosztásból. FEKETE J. 1981. 99. 34. SZERELEMHEGYI T. 1882. 271. Alig egy emberöltőnyi idő múlva a város monográfusa is a Szentkutat a közájtatosság területének tekinti. 35. BKML-Kf. Tanácsi jkv. 1855—1856 1857. május 17. 233. sz. határozat „A szent kúthoz vezető egy alkalmas út kiszemelése .. ." L 31 F 3 Cs 1 Sz 59 irat. 36. BKML-Kf. Polgármesteri iratok 2486/908. irattári sz. 122/1908. kgy. sz. 37. F К 1939. december 10. Hírek — Elkészült a Szentkúti kegyhelyhez vezető műút.