Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból

NÉPRAJZ 439 tási alapítvány ellenében. A kápolna építése az ájtatoskodók önkéntesen összeadott filléreiből 1874. augusztus havában kezdődött és 1876. június 4-re, pünkösdvasárnapra be is fejeződött. E napon nagy egyházi ünnepéllyel fel is szentelték.

38 Később derült ki, hogy az építésről a városi tanácsnak hivatalos tudománya nem volt, oda be sem jelentették.

39 Most viszont a püspöki hatóság a Szentkútra vonatkozó saját tiltó álláspontja ellenére adott a kápolnára építési engedélyt. Ezzel mintegy biztatást adott a hívő tömegeknek vallásos buzgalmuk tárgyának fejlesztésére. A kápolna építése után a kialakuló kegyhely gondozását végző Szentkút Kápolna Társulat szabályszerűen megalakult, alapszabálytervezetét jóváhagyásra beterjesztette. A hitbuzgalmi társaság alapszabály ügye átkerült a püspöki hatósághoz.

40 A püspökség állásfoglalása nem ismert. Az adott helyzetben a város vezetőség nem tehetett mást minthogy az 1880. július 25-iki közgyűlésen sietve állást foglalt: mivel a kápolna Félegyháza területén van, az ő joga és feladata a felügyelet gyakorlása. Mint kegyúr bejelentette a püspöknek, hogy kápolna védnökségét magának akarja megtartani.

41 A kápolnaszentelés ünnepélye meghatározó volt a kegyhely jövőbeli sorsát, fejlődését illetően. A vallásos néptömeg az egyházi aktussal szinte bátorítást kapott, hogy kedvelt búcsújáró helyének fejlesztését még odaadóbban karolja fel. A tanács magatartása már eddig sem hagyott kételyt arra nézve, hogy a nép óhajának teljesülését hatósági eszközökkel komolyan gátolni akarná. A templom, illetve kápolna építésére adott püspöki engedély az egyházi hatóságnak a hellyel szemben eddig gyakorolt merev, elutasító álláspontját látszott feloldani. Noha a búcsújáró hely egyházi elismerése továbbra is késik, és még hosszú évtizedeket várat magára, a kegyhely kialakulása történetében hivatalos tiltás a népmozgalom visszatartására többé nem hangzik el, nem nyilvánul meg. Sőt a kegyhellyé válás folyamatában olyan településfejlesztő tényezők (iskola, vasútállomás, posta, egészségház) létesülnek a Szentkút közvetlen vonzási területén, amelyek nem csupán a kegyhely jövőbeni fejlődésre, hanem azon túl az egész külterületi lakotthely fejlődésére is hatással vannak. Meg kell jegyezni, hogy a fejlesztésben mindvégig a hely hagyományaihoz ragaszkodó vallásos nép volt a kezdeményező és hajtóerő. A tanács a saját politikai és anyagi érdekeltségét felismerve váltott át a tiltás merevségé38. Félegyháza és vidéke I. évf. 19. sz. 1887. május 8. A szent kút. BÁLINT S. 1942. 121. A szentember, Orosz István önéletrajzában tévesen teszi a kápolnaszentelés időpontját 1878-ra. 39. BKML-Kf. Kgy. jkv. 1879. június 15. 51. kgy. sz. határozat. 40. BKML-Kf. Polgármesteri iratok — Kgy. jkv. 1880. 1880. február 13. 103/1880. kgy. A Szentkút Kápolna Társulat alapszabályai L 37 F 1 Cs 15 Sz 69 A társulat körpecsétjén a Szentkút, a kereszt és a kápolna vonalas rajza látható. 41. BKML-Kf. Polgármesteri iratok és Kgy. jkv. 1880. évi 108/kgy. sz. L 41 F 1 Cs 5 Sz42 Kegyúr a római katolikus egyházban az, aki [v. amely] templom létrehozásával, illetve a lelkészi javadalom kiegészítésével járó különleges jogoknak (főleg a papi kinevezésre való ajánlásnak) birtokában van.