Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Történelem - Iványosi-Szabó Tibor. Kecskeméti statútumok II. (1710–1790)

TÖRTÉNELEM 289 Az illyenek a városból egyáltalán fogva ki fognak tiltatni, melly hogy könynyebben véghez vitessék, azon tul, hogy a zselléreket, kik dologra másuvá mennének, gazdájuk, t. i. akiknél laktak, feladni köteleztetik, a magistratus ex publico

1 fog reájuk vigyázni, őket tizedenként conscribáltatván.

2 Ezen statútum pedig kitérjesztetik még a nyirőkre is, kik ámbár Kecskeméten is nyirhetnének, mégis pusztákra nyirni kimennének, azonban a nyirő a nyirést a régi szokás szerint a maga kenyerén egy pénzivei tartozzék tenni, különben akarmelly nyirő azért, hogy többet mert kérni, vagy gazda, a ki többet fizetett, kivilágosodván a dolog, meg fog büntettetni. IV. 1504. h/2. Az 1789. évi tanácsi jegyzőkönyv 44. lapján lévő bejegyzésről készült másolat. 38. old. 1. Nyilvánosan. 2. Nyilvántartásba vévén, összeírván. 102. 1790. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSA KORLÁTOZZA A MESTERLEGÉNYEK LETELEPEDÉSÉT Tapasztaltatván azonban a mesterlegények körül, kik magokat lakosságért jelentik, x hogy minek előtte ezt megnyernék, némellyek már azelőtt vagy a házasodás, vagy valamely személyhez való lekötelezések által bé helyeztetnék, és így a magistratusnak lassan lassan a különb különb féle személyek behozásával alkalmatlan terhet okoznának, azért is rendeltetett, hogy minden czéheknél megparancsoltassék, hogy addig semmiféle legényt se ne biztassanak, sem alkalmatosságot ne szolgáltassanak, még az iránt a magistratustol consensust

2 nem vijendenek. IV. 1504. hl2. Az 1790. évi tanácsi jegykőkönyv 89. lapján lévő 140. tételszám alatti bejegyzés másolata. 40. old. 1. Letelepedésért folyamodnak, letelepedési engedélyt kérnek. 2. Jóváhagyás, egyetértés, beleegyezés. KECSKEMÉTER STATUTEN, 1711—1790 Bis zum 18. Jahrhundert veränderten sich die Umstände der tiefländischen Marktflecken entscheidend. Der fast zwei jahrhundertelangen Kriegsepoche folgte eine friedliche Produktionsarbeit. Die Bevölkerung von Kecskemét verdoppelte sich bis zum Ende des Jahrhunderts im Verhältnis zu der Zeit der türkischen Eroberung. Das wirtschaftliche Leben der