Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Történelem - Fenyvesi László: Kecskemét katolikus egyházának, a ferenceseknek a szerepe a hitélet, az anyanyelvi kultúra, a szellemiség formálásában a török időkben

TÖRTÉNELEM 183 séhez elengedhetetlenül szükséges érseki és püspöki jóváhagyás, illetőleg a plébánia kolostorrá átalakításának engedélyezése jó egyharmad évtizedig váratott magára.

83 A plébánia kolostorrá alakítása Mindamellett a kecskeméti ferences rezidencia még csak ideiglenes jellegű volt az 1640-es évek első felében. A mezőváros katolikus magyarságának hitközössége azonban tovább folytatta hosszú küzdelmét a lelkészhiány végleges felszámolására. Ez azután több rendbéli utazgatásuk, költségük és fáradozásuk révén, 1647 nyarán és őszén teljes sikerrel zárult: mindkét egyházi elöljárójuk, az esztergomi érsek és a váci püspök egyaránt engedélyezte, hogy plébániájuk vezetését, a lelkészi teendőket a ferences atyák vegyék át, s ennek megfelelően, a helyi paplakot franciskánus rendházzá alakítsák át, mégpedig a tágasabb helyiségek kolostorcellákká elfalazásával. E jelentős fordulat idején a kis ferences rezidencián Szegedi János volt az elöljáró, s egyben az igehirdető is. Két másik rendtársa, Hevesi Péter és Jászai Márton gyóntatóként tevékenykedett. Világi segítő testvér nem működött körükben.

84 Elsőként, 1647. augusztus 28-án a hercegprímási hozzájárulást kapták kézhez Pozsonyban. Lippay György érsek engedélyezte, hogy „a parókia tétessen klastrommá" a ferencesek számára, akik az Üdvözítőről elnevezett magyarországi rendtartomány tagjai. Ezentúl ők kötelesek magukra venni a kecskeméti katolikus plébánia minden terhét lelki dolgokban, igaz lelkiismeretük szerint, egyházi büntetések terhe alatt. Az érsek indoklása szerint erre azért volt szükség, mert Kecskemét város plébániája megfogyatkozott, és súlyos alkalmatlanságok, nehézségek merültek fel lelki dolgokban, melyek megannyi szenvedést okoztak.

85 Hosszútóthy László váci püspök Szepesen, 1647. november 5-én állíttatta ki az engedélylevelet a kecskeméti katolikusok részére. Ebből arról értesülünk, hogy a Szentséges Üdvözítőről elnevezett ferences rendtartomány elöljárója, Szegedi Mihály atya kérte tőle e szabadságot Kecskemét mezőváros katolikusai számára, akik ezt szüntelenül kérelmezték tőle. Megengedi tehát, hogy a városi plébániát a szigorúbb rendtartású ferencesek kolostorává építsék át „rekesztessél", mégpedig „a Katolika Hitnek gyarapodására .. ,"

86 83. KARÁCSONYI J. 1923. I. 456. 84. KARÁCSONYI J. 1924. II. 96—97. 85. BLÁHO V. 1775. 35.; HORNYIK J. 1861. II. 126., 231.; SZABÓ Gy. P. 1921. 286—287.; KARÁCSONYI J. 1924. 97.; SZARKA Gy. 1947. 89. 86. BLÁHO V. 1775. 35—36.; HORNYIK J. 1861. II. 126., 232.; CHOBOT F. 1915. I. 575.; FÖLDVÁRY L. 1898. I. 156.; SZABÓ Gy. P. 1921. 285—286.; KARÁCSONYI J. 1924. II. 97.; SZARKA Gy. 1947. 89.