Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Történelem - Fenyvesi László: Kecskemét katolikus egyházának, a ferenceseknek a szerepe a hitélet, az anyanyelvi kultúra, a szellemiség formálásában a török időkben
184 FENYVESI: KECSKEMET KATOLIKUS EGYHAZÁNAK ... Ezek az engedélylevelek, melyeknek megszerzése rengeteg utánjárásba került az egyházközségnek, egy hosszú, egy évszázados folyamat végére tettek pontot, hiszen 1541 után eleddig zömmel világi plébánosok vezették a kecskeméti katolikusok egyházközségét, ezentúl azonban ferences szerzetesek látták el a hívek lelkigondozását. Ettől kezdve a török uralom alatt mindvégig biztosítva volt a nagy alföldi mezővárosban a folyamatos, állandó és rendszeres lelkészellátás, melyre az 1647-es engedélylevelek nemcsak feljogosították, hanem egyben kötelezték is az Üdvözítő rendtartományának ferences elöljáróságát. A Kecskemét középpontjában, a piactéren összefutó, forgalmas utak találkozásánál épült, gótikus Szent Miklós-templom és a kolostorrá átépített egykori plébánia ezentúl a szegedi rendház mellett a Duna—Tisza közi katolikus magyarság legfontosabb bázisközpontja lett a török uralom utolsó félszázadában. A korábbi ferences rezidencia kicsiny épülete katolikus iskolaként funkcionált. Sokrétű etnikumőrző-kultúrmissziós tevékenységüknél fogva, a szegediek mellett a kecskeméti magyar ferenceseknek is nagy érdemeik voltak abban, hogy ez a terület úgyszintén megmaradt a magyar művelődés előretolt bástyájának, midőn a mohamedán, a katolikus és a pravoszláv délszlávok már Budáig, Esztergomig, Érsekújvárig, Nógrádig, Szécsényig, Egerig nyomultak előre a magyarországi hódoltság török-balkáni garnizonvárosaiban. 87 A katolikus egylet: a Deák Céh Marian Imbrisovic belgrádi ferences püspök, a szmederevói egyházmegye kormányzója és a hódoltság apostoli helynöke 1649-es egyházlátogatási körútja azt bizonyítja, hogy fél évtized alatt a Kecskeméten gyökeret verő magyar ferences szerzetesek derekas egyházszervező-hitterjesztő munkát végeztek. A missziós püspök 1649. szeptember 21-én a kecskeméti katolikusok Szent Miklós-templomában 24 személyt bérmált meg. A népes mezővárosból 23 római katolikus ház lakói keresték fel e célból, míg a „pápista" gyülekezet összlélekszámát ezer főre becsülte, hangsúlyozva, hogy az „eretnekek" száma ennél jóval több. 88 Itt-tartózkodását megerősíti a kecskeméti hívek és a ferencesek 1649. szeptember 26-án, Rómához intézett levele, melyben köszönetüket fejezik ki a vizitációért, hangsúlyozva, hogy már 135 éve nem járt katolikus püspök egyházlátogatáson Kecskeméten! 89 87. ENTZ G. — GENTHON I. — SZAPPANOS J. 1961. 32.; KARÁCSONYI J. 1924. II. 96—97.; SZAKÁLY F. 1983. I. 655. 88. UNYI B. 1947, 134—137.; SZARKA Gy. 1947. 90.; VANYÓ T. A. 1971. 325., 327—328. 89. PREMROU, M. 1924. 497., 505., 1925. 45—47. — A püspök elé járuló kecskeméti katolikusok a következők voltak: Antal Mihály, Bakos János, Deák Mihály, Kakulya István, Gyöngyösi János ferences házfőnök és Jask János gyóntató. (UNYI B. 1947. 134—135., 137.; SZARKA Gy. 1947. 90. p. 32. jegyz.)
