Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Történelem - Fenyvesi László: Kecskemét katolikus egyházának, a ferenceseknek a szerepe a hitélet, az anyanyelvi kultúra, a szellemiség formálásában a török időkben

TÖRTÉNELEM 177 kapcsolatban sem. Mint koldulórendnek, reguláik szerint ebből kellett megélniük a kecskeméti barátoknak is. S ámbátor szerte a hódoltságban igyekeztek alamizsnára szert tenni — a leégett egyházi épületek újjáépítésére még Mezőtúron is gyűjtöttek adományokat —, ámde jövedelmüknek csak egy töredéke származott ebből a bizonytalan forrásból. Munkájukkal, lelkigondozásukkal ugyanis szert tettek ennél bőségesebben csordogáló anyagi forrásokra is. Lévén hogy — plébános hiányában — ők gyakorolták a világi papság funkcióit is, természetszerűleg Kecskeméten úgyszintén megkapták a katolikus plébánia valamennyi jövedelmét, az egyházi adót, az ingatlanokat is. A párbér mellett ezek a plébániai ingatlantartozékok, úgymint a szántók, a szőlők, a rétek és a mezei kertek is a ferences rendház anyagi alapjait növelték, akkor is, ha ezeket önmaguk művelték, vagy pedig bérbe adták az arra vállalkozó világi árendátoroknak. A hívők kegyes alapítványai is növelték a ferences monostor gazdasági stabilitását. Jellemző, hogy még a vallási társulatnak is saját szőlei voltak, s hogy az 1678-as nagy tűzvész után a ferencesek vállalkoztak valamennyi leégett katolikus egyházi épület újjáépítésére, melyek így örökjogon a birtokukba kerültek. A kecskeméti katolikus eklézsia ferences rendháza tehát mindazon személyi, szellemi és anyagi feltételekkel rendelkezett, melyeknek segítségével hatékonyan teljesíthette kultúrmissziós-etnikumőrző feladatköreit.

67 Gyárfás Demeter kilétének rejtélye A ferencesek Kecskemétre kerülését megelőző időszakból csak annyit tudunk — az 1644-es kérvény alapján —, hogy ekkor Gyárfás Demeter volt a gyülekezet plébánosa, aki még valamikor 1644 nyara előtt elhalt a mezővárosban. Személyéről, szolgálati működéséről és ennek időtartamáról mit sem árul el a különben oly nagybecsű folyamodvány.

68 Ha pusztán e kérvény és a helyi protocollumok alapján kísérelnénk meg felfedni személyének kilétét, esetleg arra gondolhatnánk, hogy talán azonos azzal az 1641-ben említett plébánossal, akinek a palástját ellopta az egyik kecskeméti tolvaj? Sőt, netán olyasfélét is feltételezhetnénk, hogy úgyszintén őt említhetik az 1639-es tizenhatoddal kapcsolatban is? Ám egy eddig szintén ismeretlen, s ugyancsak az esztergomi egyházi levéltárban felkutatott folyamodvány alapján azonosítani tudjuk Gyárfás Demeter rejtélyes személyét. Ugyanis pontosan ugyanebből az időszakból, s éppen a jezsuiták révén Kecskemét katolikus gyülekezetével szoros kapcsolatban álló Gyöngyösről fennmaradt egy kérvény, melynek segítségével körvonalazható az eleddig ismeret67. SZAKÁLY F. 1983.

1. 648—655., 723—738.; KÖNIG К. 1931. 171.; BLÁHO V. 1775. 29.; KÖNIG К. 1931. 172. 68. Lásd а 15. sz. jegyzetet!