Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Régészet - László Gyula: Joachim Werner könyvéhez

REGESZET 63 és utólag kerültek a tálra. Ugyanaz történt itt is mint Nagyszentmiklóson a 9—10 csészénél, ahol is a tálka belsejében lévő, feltehetőleg állatküzdelmet ábrázoló lemezt kinyírták és helyébe feliratos, keresztes lemezt forrasztottak. Paternus püspök „renoválása" tehát a tálat keresztény szolgálatba állította. Nyilván zsákmányként került a kagán kincsei közé, amint Werner is felteszi. Nagyjelentőségű Werner munkájában a bizánci, szaszanida és „nomád" étkészlet elkülönítése. Nemrégiben sikerült megállapítanom, hogy Nagyszentmiklóson is két étkészlet került a kincsbe: a fejedelemé és a fejedelemasszonyé. Egy másik dolgozatomban pedig felhívtam a figyelmet arra, hogy társadalmi rangkülönbséget fejez ki az is, hogy pl. a lószerszám aranyból, vagy ezüstből van-e. E tapasztalatok alapján új szempont merül fel Werner nagyszerű meglátása körül, hogy t.i. a MP leletben van arany és ezüst asztali készlet is. Nyilvánvaló, hogy az ezüst készlet a másodrendű követségek számára szolgált! Werner a szaszanida készletet a sah ajándékának tartja, nyilván joggal. Kérdés azonban, hogy a készletekben elsősorban serlegek, ivóalkalmatosságok szerepelnek és aránylag kevés az édességekhez, apró nyalánkságokhoz szolgáló tálacskák száma (Nagyszentmiklóson ezek vannak többségben). Még valamit ahhoz, hogy mind az arany, mind az ezüst készletben 4 korsó van, hogy ugyanez a helyzet Nagyszentmiklós fejedelmi készleténél is. Ezzel kapcsolatban idézem (Dienes István baráti figyelméből) a mongol kánok asztali rendjét, ahol is négyféle itallal szolgáltak a vendégeknek. Úgy látszik az étkezés rendjének szertartása egyforma volt Nagyszentmiklóson és a MP udvarban. A két kincs közt 2—300 év van mindössze és Nagyszentmiklóson is felmerült az onogur — bolgár örökség. Ez egyúttal magyarázatul szolgálhat a két jelenség közti rokonvonásokra. Már az előzőekben is felmerült a férfi és női asztali készlet gondolata. A hiányos MP leletben lévő kisebb arany karperecpár kapcsán (Werner 20) bizonyosan női tulajdonosra kell gondolnunk, azaz a kagán mellé eltemethették feleségét is. Talán a női holmik tetszetőssége és használhatósága az oka annak, hogy a beszolgáltatott leletből hiányoznak. Megjegyzés az aranyborítású fakupa kérdéséhez. E 9 cm magas csészében — ha fabelest képzelünk el — alig maradt volna helye a folyadéknak, sokkal észszerűbb lenne bőredényt elképzelni, úgy mint Pazyrykban van. Jegyzet a kardtok vereteinek hosszáról. Az a tapasztalatom, hogy a fejedelmek kardjának, szablyájának tokját — koptatóját borító aranylemezek hosszának is méltóságjelző szerepe van. A bécsi szablyán (Nagy Károly kard, Attila kard, magyar fejedelmi szablya) ugyanúgy, mint a MP kardján csak arasznyi felület látszik a tokot fedő nemes anyagból, ezzel szemben, a bócsain, a kunágotain, de még a kunbábonyin is jelentősen rövidebb a tok aranyborítása, a zempléni sírban pedig éppen csak a végére jutott, szinte csak koptatóként. Míg a MP kagán kardján és az övét lezáró szíjvégen keresztet látunk, ez hiányzik a magyarországi álcsatos sírokból.