Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Régészet - Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek a honfoglaláskori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben

REGESZET 55 származó gyűjtemények ismeretében mondhatjuk, hogy a £ rllg a leggyakoribb kettőzött fríz a griffes-indás művészetben is. így az rllg J rllg szerveződési kapcsolatról a palmettás művészetnél elmondottak az avar koriakra is érvényesek. A * rllg KETTŐZÖTT FRÍZ SZERVEZŐDÉS FORRÁSHELYE Egy nem triviális szerveződéstípus megléte egy műveltségi közösség díszítőművészetében a közösség saját fölismerésének tekinthető mindaddig, amíg más, régebbi műveltségi közösséggel való kapcsolatból átvételét és öröklődését nem tételezhetjük föl. Szimmetriavizsgálataink a honfoglalás kori palmettás művészetnél indultak. Eredeti fölismerése-e a palmettás művészet közösségének a J rllg szerveződés? A honfoglalók közössége két jól körülhatárolható műveltségi közösséggel hozható kapcsolatba, amelyektől örökölhette ezt a szerveződéstípust. A Kárpát-medencében az avar kori műveltségre települt, s ennek a kornak az utolsó nagy periódusát jelentő griífes-indás művészet gazdagon használta a J szerveződéseket. Másrészt viszont a honfoglalók is, de az avar kori műveltségek közösségei is a Pontusz-vidéken át érkeztek a Kárpát-medencébe. Tekintsük át ezért röviden, a szimmetriajegyek szempontjából a pontusz-vidéki díszítőművészetről gyűjthető adatokat. A Pontusz-vidéken a magyarok és korábban az avar kori népek áthaladását megelőzően is egymást váltották a sztyeppéi népek az i. u. I. évezredben. E népeket megelőzően, az i. e. I. évezredben a szkíták műveltségi közössége hagyott mély nyomokat a terület tárgyi műveltségét jellemző régészeti anyagban. E jól körülhatárolható műveltségnek, a pontusz-vidéki szkíta kor díszítőművészetének struktúraszerveződéseiről ARTAMONOV és FORMÁN: Goldschatz der Skythen (Prága, 1970.) nagy összefoglaló munkájának gyűjteménye alapján készítettem gyakorisági statisztikát. (16. с ábra.) Az értékelhető 36 fríz eloszlása eltérő a két vizsgált kárpát-medencei együttesétől. A leggyakoribb az rl és a J szerveződések is képviselve vannak. Egyetlen £ rllg típusú szerveződésünk a krími Kul Obából, egy szkíta kurgánból származik és egy D

12 szimmetriájú, aranyból készült gyümölcstálon, található. Ez a lelet azt bizonyítja, hogy a J rllg szerveződés a Pontusz-vidéken már egy évezreddel az általunk vizsgált két műveltségi közösség ornamentalis művészetét megelőzően ismert volt. A szerveződéstípus ismeretének továbbélésére szintén találtam adatot: POSTA Béla közli egy Kubán folyó vidékéről származó szíjvégen. Továbbnyomozva más szkíta kori forrásvidéket is kerestem, melynek művészete viszonylag nagy számú frízszerveződéssel van képviselve. A szkíta kori Altáj-hegység vidéki műveltség díszítőművészetéről RUGYENKO: Kultúra naszelényijá gornava Altaja v szkifszkoe vremja (Moszkva, 1953.) című könyve alapján készítettem el gyakorisági statisztikát (16. d. ábra.). A 44 értékelhető fríz gyakorisági eloszlása nagy vonásaiban hasonló a pontusz-vidékihez. Itt is mind a hét alapfríz