Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Régészet - Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek a honfoglaláskori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben
56 BERCZI SZ.: SZIMMETRIAJEGYEK . . . képviselve volt, a leggyakoribb az rl és az rlm típus. De kettőzött fríz nem fordult elő közöttük. Bár egy szerveződéstípus hiánya nem bír olyan bizonyító erővel a tényleges meg nem létét illetően, mint megléte a korabeli meglétéről, mégis az eddigiek alapján a J rllg szerveződést a pontusz-vidéki műveltségi közösség fölfedezésének tekinthetjük. (Újszerű vonás azonban az altáji anyagban a két színnel színezett frízek jelenléte: egy-egy rllm/rllm és egy rllm/rllg típusé. A kurgánokban épségben maradt szőnyegeken pedig egyszerűbb tapétacsoportok fordultak elő.) Összefoglalás A szimmetriát, mint az ismétlődő (egybevágó) elemekből épülő, rendezett szerveződéstípusok meghatározásához nélkülözhetetlen fogalmat dolgozatunkban arra használtuk föl, hogy segítségével bemutassuk két kora-középkori műveltségi közösség ornamentális művészetének rendszerezési lehetőségét a mintaszerveződés mélyszerkezete alapján. A rendszerezés az ornamentika szimmetriacsoportja szerint történik, amely pontos adat egy szerveződés szerkezetéről. Röviden kitértünk arra, hogy milyen természeti jelenségekből vagy technikai tevékenységekből és alkotásokból ismerhették meg a közösségi művészet alkotói a különféle szerveződéstípusokat. A felületen szervezhető rendezett alakzatrendszerek három fő típusának, a pontcsoportoknak, a frízcsoportoknak és a tapétacsoportoknak a bemutatása után e szerveződéstípusok szerinti rendszerezést és elemzést végeztünk a honfoglalás kori palmettás és az avar kori griífes-indás díszítőművészetben. Több hasonló tendenciát találtunk a kétféle műveltségi közösség ornamentális művészetében (legkedveltebb fríztípusok, kettősfrízek alkalmazása, szerveződés-fejlesztési irányok), melyek a kétféle díszítőművészet műveltségkörbeli rokonságát bizonyítják a struktúraszerveződések ismerete szempontjából. Ez a műveltségkör a pontusz-vidéki sztyeppén élt népeket átfogó közös műveltség része volt és mint a struktúraszervezés ismerete általában, a műveltség mélyrétegéhez tartozott. Módszerünkkel egy nem-triviális szerveződéstípus meglétét a pontusz-vidéki szkíta kori műveltségig tudtuk nyomon követni. A szerveződéstípusok díszítőművészeti szimmetria-analízise, amely a jövőben részét képezhetné a régészeti leletek leírásának, további alkalmazásokat kínál térben és időben kiterjesztve a különböző műveltségi közösségekre. Köszönet A szerző köszönetet mond GARAM Évának a Tiszafüred-majorosi temető két kettősfríz szerveződésű szíjvégének közléséhez való hozzájárulásáért.
