Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Régészet - Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek a honfoglaláskori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben

52 BERCZI SZ.: SZIMMETRIAJEGYEK . . . 13. ÁBRA. AZ ALAPFRÍZ IRÁNYÁRA MERŐLEGESEN FÉLFORDULATOKKAL KETTŐZÖTT, 2 FRÍZTÍPUSOK. Az avar kori griffes-indás díszítőművészet ornamensei között eddig a \x\ lg és a 2 r2 kettősfríz típusok fordultak elő (lásd a 12. ábrát). Az avar kori griffes-indás művészet gyakorisági elemzését két gyűjteményes munkáról készített statisztikán végeztem. Az első HAMPEL Józsefnek A régibb középkor emlékei magyarhonban című 1894-ben megjelent anyaggyűjtése, a második HUSZKA József A magyar turáni ornamentika története című 1930-ban megjelent könyve. E két korábban közreadott, a szerveződéstípusokat implicite tartalmazó gyűjteményből az ismétlődő formaelemek alapján választottam ki a griffes-indás anyagot. HAMPEL anyagának statisztikájába 57 frízcsoport került. Ezek között a leggyakoribb az rllg (42%), gyakori még az rllm és az r2, és r2mm is viszonylag jelentős számmal van képviselve, hiányzik azonban az rl, rlm és r2mg típus. A kettőzött frízek alapkészletéből többféle előfordul, mint a honfoglalás kori anyagban, mert itt a * r2mm és J r2mg típus is megjelenik a két leggyakoribb, a d rllg és a d r2 mellett. m D m HUSZKA anyagának statisztikája, amely 60 esetet tartalmaz, alapjában hasonló a HAMPEL-féle anyagéhoz. Kiugróan leggyakoribb alapfríz az rllg (45%), gyakori még az rllm (20%) és állatfrízekkel képviselve van az rl típus is. Itt is hiányzik az rlm és az r2mg típus. A tükörrel kettőzött frízek közül a két gyakoribb, a d rllg és a d r2 mellett a d rllm és a d r2mg is előfordul. m с m m m ° Közös vonás tehát a két griffes-indás gyűjteményben az rllg kiemelkedő és az rllm szintén a többi fölé magasodó gyakorisága, valamint a tükörrel kettőzött