Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Régészet - Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek a honfoglaláskori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben

REGESZET 53 14. ÁBRA. AZ ALAPFRÍZRE MERŐLEGES IRÁNYBAN ELTOLÁSSAL MEGKETTŐZÖTT, i FRÍZTÍPUSOK. Az avar kori griffes-indás díszítőművészetben eddig a i r2 típus fordult elő (12. ábra. 4.). esetek sokfélesége. Mindkét gyűjteményből hiányoztak rlm és r2mg alapfrízű szerveződések. (16. b. ábra.) Amikor az avar kori griffes-indás díszítőművészet szerveződéstípusainak gyakoriságát összevetjük a honfoglalás kori palmettás anyagéval, figyelembe kell vennünk néhány különbséget. A leglényegesebb az, hogy a griffes-indás statisztika egyféle régészeti lelettípusról, szíjvégekről készült. így kevésbé általános képet rajzoló ez a készlet, mint a sokféle tárgyról gyűjtött palmettás statisztika. Az egy tárgy típusból fakadó kiválasztási effektus például az rlm és az r2mg hiánya. Hasonlóan kiválasztási effektus az rlm kiemelkedő gyakorisága a Nagyszentmiklósi Kincs edényein. (16. b. ábra.) Ott a vízszintes felületen álló (a vízszintesre merőleges forgástengelyű) edény tagolásához jól illeszkednek az egyik oldalról lezárható (talpra helyezhető) frízek, az rl és az rlm típus. A többnyire függőlegesen lefelé lógó szíj végeken nincs kitüntetve a fríz sávjának egyik oldala sem, így érthető az rlm hiánya és az rl ritkasága. A honfoglalás kori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben található szerveződéstípusok gyakorisági eloszlásában a legjellemzőbb közös vonás az, hogy az alaptípusok továbbfejlesztésének tekinthető tükörrel kettőzött fríztípusok előfordulnak. Az alapkészletben közös vonás az rllg és az rllm kedveltsége. Az itt bemutatott két avar kori gyűjtésből nem, de más ebből a korból