Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Bezdán néphite

508 BOSNYÁK S.: BEZDAN NÉPHITE .. . azt mondták, hogy aki megfürdik nagypéntek előtt, az nem lesz rühes. Én mindig alig vártam, hogy gyűjjön a nagypéntek, akkó má szabad fürödni. (9) 244. Nagypénteken nem szabad varrni. (9) 245. Vótak ilyen hencegő emberek, azt mondják: „Mi bizony húst ettünk". A másik azt mondta rá: „A mi kutyánk is". (2) 246. Nagypénteken azt nézték az asszonyok, hogy nem szabad begyújtani, míg máshol nem füstül a kémény, mert ha füstül a kémény, akkor odasiet a tűz. Mikor látták, hogy valahol füstül a kémény, aztán gyújtottak csak ük be. (9) 247. Nagypénteken pattogatott kukoricát ettünk, csak pattogatott kukorica vót, egész nap mást nem ettünk. (10) 248. Nagypénteken szoktak sütni egy kis cipót. Az olyan az a kis cipó, hogy a melencét, amibe sütötték valamikó a kenyeret, amibe dagasztották, azt az utóiját, mikó összekaparják, mikó kiöntik a tésztát, akkó marad még a teknyőn rajta olyan kis tészta. Azt összeszedik és abbú külön csinálnak egy kis cipót, és azt a kis cipót is kisütik a többi kenyérrel. De azt nem használják föl, azt eteszik. Az egész évbe úgy áll, ahogy megszárad és úgy áll. És ha valaki így belehal a vízbe, akkor azt ráteszik a víz tetejire, beleállítanak egy gyergyát és akkó a víz ahová viszi, ottan lesz a halott is, aki belefulladt a vízbe, ott megáll a cipó. (9) 249. A nagypénteki cipó e vót téve a pócra, aztán akkó az ott állt. Az kiszáradt, mert nem nagy vót az, mint a két öklöm így egybe. Aztán köll a házat megkeríteni, mikó valahova beüt a villám. A nagypénteki cipót viszik a ház körül, aztán háromszor köll körülvinnyi, akkó eláll a tűz.(3) 250. Nagypénteken szoktak heréni, mer akkó nincsenek legyek és nem köpi be a légy. Abban az időben nem herélt más, mint a kanász. Nagypénteken végigjárta, ahol vót ilyen heréni-való, végigment és kiheréte űket. (9) 251. Nagyszombaton, amikor visszajönnek a harangok, a gyümölcsfákat meg köll rázni, hogy jó termés legyen.(2) 252. Nagyszombaton este, mikor feljött a csillag, akkor meg vót szabad kezdeni a sonkát. Addig böjt vót. Abban az időben olyan ételeket ettek, túrót, meg hát gánicát, meg ilyeneket. (9) 253. Az örök mécses, ami a templomban ég, állandóan ilyen picikle lángon, ezt valamikó abbú a tűzbű gyújtották meg, amit nagyszombaton reggel taplóval csihultak ki. (9) 254. Húsvétra mindenki kimeszeli a házat. (3) 255. Sütöttek kalácsot, olyan üres kalácsot, meg sonkát, kolbászt, tojást, aztán beletették, vót minden háznál olyan karkosár-féle. Aztán akkó azt egy szép térítővé leterítették, evitték a templomba. Aztán ott az ótár körül, oda mindenki lerakta. Akkó kitakarták, mikorra odaért a pap, aztán akkó az megszentűte. (3) Elvitték a sonkát a templomba és akkor felrakták egy asztalra és akkor jött a pap, megszentülte, az vót a szentelt sonka. (9) Bort és húst szenteltettünk. (2) 256. Zeneszóval mentek a lányos házhoz, és bizony a lányt kivitték a kúthoz és ott öntözték vödrökkel hideg vízzel.92) 257. Buzaszentelő úgy vót, Márk napján, hogy a pap a ministráns gyerekekkel, a nép összejött, mint mikó misére mennek, és kimentek a határba, odaértek egy szép tábla búzáhó, megszentűték, imát mondtak, olyan mise-szerűséget és akkó jöttek haza. Megszentűte a búzát ottan, olyan köröszt-formában mind a négy égtáj felé.(9) 258. Májusfát a lányoknak szoktak állítani május elsejire. A lányos ház előtt állítottak májfát. Ugye, ha valakinek vót olyan választotta, annak a lánynak szoktak állítani májfát. (9) 259. Jakab napján szokott vihar lenni. Akkó letöri a zabot és akkó mondják, hogy „Zabnyergelő Jakab". (8) 260. Szervác, Pongrác, Bonifác, ezek veszélyesek, fagyokat hoznak. Ezek élő szentek az égben. (2) 261. Ha Medárd napján esik az eső, akkó negyven napig eső lesz. (3) 262. Űrnapja. Kihozták az oltári szentséget. Rengeteg nép össze szokott jönni és akkó a kapualjak vótak megcsinálva ilyen sátornak, és vót olyan kápolna-szerűség bent csinálva, asztal, és ott a pap olyan misefélét mondott. És akkó ahogyan mentek be, fűvel le vót szórva az út, virágokkal és akkó megszentűte ezt a füvet is a pap. És mikó ment a nép, abbú a fűbű mindég vittek haza. Arra hasznáták, hogy adadták a jószágnak, hogy ne betegedjenek meg. (9) 263. A búza Antal napra szakad meg. (9) 264. Látni láttam, de jobban a tanyán élők csinálták. Mikor eljött Szent Iván napja, raktak, az