Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - K. Csilléry Klára: A hartai bútor
408 К. CSILLERY К.: A HARTAI BUTOR . . . formálva át sajátjukká a komáromi legnagyobb hatású stílusperiódusnak, a második fázisnak a jegyeit. Az előbbiekben előadottakhoz kiegészítésül hozzá kell fűzni, hogy a hartaiak akkor, amikor áttértek a fenyőfa bútorokra és befogadták a komáromi festőstílust, egyben két bútorformát is átvettek, mégpedig magától értetődő módon, a komáromi asztalosmesterek leglényegesebb árucikkének, a menyasszonyi ládának és ágynak a kialalkítási módját és vele az azokon szokásos jellegzetes felülettagolást. 74 A megismerhető példányokból ítélve, az átvett ágyforma oromzatos ágy volt, mégpedig egyrészt egyszerűbb, másrészt meg áttört fejrészű — lófejesnek mondott — kivitelezésben. Hartán egyhamar megizmosodott az asztalosság; 1828-ban már működött itt egy olyan asztalos, aki éppúgy kimondottan ládákra szakosodott, 75 mint ahogy az Komáromban volt szokásos. Jellemző, hogy amikor a hartai asztalosok be kívántak törni a komáromiak piacára, elsősorban oromzatos ágyakkal, főként a munkaigényes lófejes ággyal jelentkeztek. Számos ilyen, hartai készítésűnek mutatkozó példány maradt fenn a Duna túlsó oldalán fekvő magyar községekből, az 1830-as 76 és 1890-es 77 évek közti évszámokkal jelezve. Az egyéb bútordarabok formájához máshonnan kellett példát kapniuk a hartaiaknak. t A bútorféléik többsége megegyezik a környéken használatosokkal, aminthogy alapjában véve, megfelel az ezen a vidéken meggyökeresedettnek a hartai szobaberendezés rendszere is, meg a szobákban a tárgyegyüttesek összeállításának módja, így az ágynemű magasra tornyozása. Akad a hartai bútorkészletnek olyan egyede is, amelynek nevet sem tudtak adni a ősök. Ilyen a múlt században a sarokpadok fölött függő tálasfogas, illetve a ruhafogas. Mindkettőt vagy magyar elnevezéssel fogasnak mondták, vagy pedig — akárcsak a törülközőtartót — a német schenklthe, azaz „szekrényke" névvel illették. 78 A hartaiak mindazonáltal nem fogadtak el mindent, ami a szomszédos magyar helységeknek a parasztházait jellemezte. így például nem került át hozzájuk az Alföld olyan sajátos presztízsbútora, mint a családfői gondolkodószék. Márpedig ez a Hartával közvetlenül szomszédos mezővárosban, Dunapatajon annyira általános volt már a XVIII. század második felében, hogy akinek a helyi elvárás szerint 74 Mivel a komáromi asztalosok készítményei közt a XVIII. században ott szerepelt a mennyezetes ágy is — például Kapuvár számára —, a szóbeli hagyományból ismert hartai mennyezetes ágy elképzelhető lenne ilyenként is. Eredeti példány híján azonban ez a kérdés nem dönthető el. 75 BOROSS M. 1981/a. 520.; BOROSS M. 1981/b. 1162.; BOROSS M. 1982/b. 4L, 44., 104. 76 így pl. a Sárközből, 1833-ból, lásd: MALONYAY D. 1912. XXXVI. t. Egy CSETE Balázs által lerajzolt váraljai (Tolna m.), 1824-ből datált ágyfej viszont — kisebb részletek, így az indák vonalvezetése és a belső mező keretarányai alapján ítélve — még inkább komáromi készítménynek látszik, mégis a rajzba való áttétel következtében ez teljes biztonsággal nem állapítható meg; képét lásd: CSETE B. 1940. 70.; CS. SEBESTYÉN K. 1954. 6. kép (tovább egyszerűsített rajzzal). 77 DOMANOVSZKY Gy. 1964. 47. kép. Az ágy lelőhelye: Bogyiszló (Tolna M.), készült 1894ben, Néprajzi Múzeum 56.45.1 ltsz. 78 FÉL E. 1935. 16.
