Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Juhász Antal: Felső-Pusztaszer benépesedése

NÉPRAJZ 299 Ugyanakkor az tapasztalható, hogy a 6 évi haszonbérleti idő leteltével tartott árverésen számos parcellának új bérlője lett. A földárverésnek velejárója, hogy a többet ígérőé lesz a föld használati joga, így a bérlők cserélődésében — legalább részben — a vállalkozókedv jelét kell látni. Másfelől azt is jelzi, hogy több haszonbérlő nem kívánta meghosszabbítani földbérletét, vagy nem tudott lépést tartani a növekvő haszonbérekkel. Az 1880-as évek közepétől Kecskemét 12 évre adta bérbe pusztaszeri földbirtokát. A hosszabb bérleti idő elősegíthette, hogy a bérlők költségesebb épületeket emeljenek, tanyáikra telepedjenek. Az 1880 évi népszámlálás a határban 143 házat, vagyis tanyát regisztrált.

20 Figyelembe véve, hogy a város 1875-ig 129 földrészletet — mintegy 5633 kat. holdat — adott haszonbérbe, és több vállalkozószellemű gazda két-három parcellát is bérelt jogosnak látszik az a következtetés, hogy több bérföldön két, esetleg három tanya is épült. Ez részint úgy volt lehetséges, hogy 9. ÁBRA. KÉT OSZTATÚ TANYAHÁZ, A VÉGÉN FÉLTETŐS ÓL, 1906. M AD ARASS Y L. FELV. NM FÉNYKÉPTÁRA 7588. 20 A magyar korona országainak 1880. évi népszámlálása. Bp. 1882.