Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Juhász Antal: Felső-Pusztaszer benépesedése
300 JUHÁSZ A.: FELSŐ-PUSZTASZER BENÉPESEDÉSE . . . a nagyobb bérlők alhaszonbérlőknek, vagy „feles szántóknak" adták ki a földeket, akiknek a számára külön tanya épült, részint úgy, hogy a módos gazdák bérföldjükön fiuknak (fiaiknak) is építettek tanyát. Feles szántók alkalmazásáról egy 1875. évi adat tájékoztat: „A pusztaszeri bérlők feles szántói igavonó lábas jószágaikat kétszeres szájbér előleges befizetése mellett a közlegelőre kihajthatják, mindazon által, nehogy a puszta idegen jószágokkal elárasztassék, ezen igavonó jószág csak a haszonbéres föld míveléséhez megkívánható számban, és pedig 50 hold után 6, 100 hold után 12 db, s ennek megfelelő arányban verhető ki." 21 Ugyanakkor a tanácsi közgyűlés fenntartotta azt a határozatot, mely szerint „ pusztaszeri vidéki dohányos kertészek csak két darab lovat és egy darab fejőstehenet hajthatnak ki" a közlegelőre azzal a feltétellel, hogy szintén kétszeres szájbért fizetnek. A nagymezőváros azzal, hogy közlegelőin a vidékiektől kétszeres szájbért követelt, a maga lakosainak kedvezni igyekezett — mégis maguk a módos kecskeméti gazdák alkalmaztak vidéki zselléreket, szegényparasztokat feles szántónak, kertésznek, és ezzel lehetővé tették a kecskeméti földre történő beszivárgásukat. A felsö-pusztaszeri földek haszonbérleti ideje régi kiosztás újabb kiosztás legújabb kiosztás 7—1853 1853—1859 1859—1863 1863—1869 1866—1872 1869—1875 1872—1878 1874—1880 1875—1881 1878—1884 1880—1886 1881—1887 1884—1896 1886—1898 1887—1899 1896—1908 1898—1910 1899—1911 A régebbi kiosztású földek haszonbérlőinek 1904. évi kimutatásából (3. melléklet) megállapítható, hogy az 1853—59 közötti bérlők leszármazottai közül 13 családfő, illetve család tartotta meg haszonbéres földjét. E földek első (1866. évi) bérlői közül 4 személy, illetőleg közvetlen leszármazottja volt haszonbérlő ugyanott 30 év múlva: Веке István, Dékány István fia, Gyöngyösi Sándor és Kalics Mihály. A holdankénti haszonbér átlaga 16 korona 56 fillér volt. 21 BmL, Kecskemét v. tan. kgy. jkv. 1875. 235.
