Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Juhász Antal: Felső-Pusztaszer benépesedése

298 JUHÁSZ A.: FELSŐ-PUSZTASZER BENÉPESEDÉSE . . . 8. ÁBRA. BÉRLŐTANYA 1906-BAN. MADARASSY L. FELV. NM FÉNYKÉPTÁRA 7585. Látható, hogy a módos, tőkével rendelkező kecskeméti földbirtokosok, gazdák és kereskedők a pusztaszeri közlegelő kiosztásakor jelentős területű földbérletet tudtak szerezni. Az a körülmény, hogy a város 50 holdas pusztarészeket parcellázott, eleve meghatározta, hogy az árverésen módos emberek juthattak szóhoz. Abból, hogy több haszonbérlő az újabb legelőárveréseken is licitált, arra következtethetünk, hogy számukra a bérföld használata jövedelmezőnek bizonyult. Ismert, hogy 1853-tól, a krími háború után jó értékesítési lehetősége volt a magyar búzának, ami jövedelmezőbbé tette a gabonatermelést. A frissen feltört legelők a kor termésátlagait figyelembe véve jó terméshozamot adtak, ezen kívül egy-egy, 50 holdas bérlőgazdaság számos szarvasmarhát, juhot tartott és több haszonbérlő fogadott kertészekkel dohányt termesztett. Az 50-es évek gabonakonjunktúráját visszaesés követte, de a homokföldek rozstermésének fölöslegét a gazdák később is értékesíteni tudták. Ezek a körülmények vetették meg az adott felső-pusztaszeri földbérleteken a jövedelmező tanyás gazdálkodás alapjait.