Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Történelem - Majsai Károly: A szalkszentmártoni református templom története és hatása a település életére

CUMANIA 10. 251 MA

JSAI KÁROLY A szalkszentmártoni református templom története és hatása a település életére TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK A település neve írásos forrásokban először a 14. század elején fordul elő. A források adatai szerint ekkor még két község volt a mai Szalkszentmarton helyén — Szalk és Lovászfölde (Terra Lovász). Mindkét helység neve beleillik — még alakilag is — helynévadásunk egy korábbi típusába, ugyanis a 13. század elején tűnik fel a személynév + laka, háza, telke, falva, földe összetett hely névtípus.

1 Szalk és Lovászfölde népének valószínűen már az 1300-as évek elején volt temploma és egyházszervezete. Erről a következő források tanúskodnak. 1318-ban „terra Solk ac ecclesia in honore beati Michaelis in eadem constructa" (Szalk földje és ugyanott Szent Mihály tiszteletére épült egyház).

2 A szalki egyház 1332-ben a váci egyházmegye szigetfői esperességéhez tartozott. Az 1332—33. évi pápai tizedjegyzékben a következő bejegyzést találjuk: „P. Sacerdos de Salk iuratus solvit V grossos." Azaz; „P. nevű felesketett szalki pap öt garast fizetett."

3 Értékes forrásként szolgál a budai káptalan 1324-ből származó oklevele, mely így szól: „ ... terrarum sev possessionum ... Bethlen et Lovaszfeolde vocatarum, quae alio nomine Sz Marton voceratur in qua esset Ecclesia in honorem S. Martini constructa." (... Bethlendnek és Lovászföldének ... mondott földeknek vagy birtokoknak, amelyeket más néven Szentmártonnak mondanak, ahol Szt. Márton tiszteletére épült egyház van.)

4 A név származását vizsgálva azt láthatjuk, hogy a templomok védőszentjéről elnevezett helységek jól beleillenek a régi Magyarország egyik jellemző névtípusá1 KNIEZSA I. 1958. 20; Szalk és Lovászfölde létére: CD VIII/VII. 129—130. 2 Zichy Okmánytár I. 158. 3 Monumenta Vaticana Hungáriáé I. 255. 4 CD VIII/VII. 159—160.