Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Történelem - Majsai Károly: A szalkszentmártoni református templom története és hatása a település életére

252 MAJSAI К.: A SZALKSZENTMARTONI REFORMÁTUS TEMPLOM ... ba. A korai helynévadásunk egyik sajátsága az volt, hogy a templomok, kápolnák védőszentjeiről nevezték el a települést. Ez a névtípus a 13. század elején jelenik meg, és a 14. század elejére már általános.

5 A vesztett mohácsi csata után, a másfél évszázados török elnyomás alatt a két község közül Szalk elpusztult. A körülményekről pontos adataink nincsenek. A szalki plébánia Pongrácz György váci püspök Róma részére — az egyházmegye helyzetéről és viszonyairól — 1673-ban készített térképén már úgy látható, mint elpusztult templom.

6 A szalki templom omladékait még évszázadokon át szemlélhette a késői utókor. Helyét még ma is őrzi a „Templomhát" elnevezés. Szalkszentmártoni tartózkodása idején, 1845-ben Petőfi figyelmét is felkeltette.

7 Szent Márton templomának pusztulásáról Dwornikovich Mihály váci püspök 1700-ban kelt jelentéséből, melyet a hercegprímáshoz küldött, nyerünk értesülést. Többek között ezt írja: „Pagi Szalk et Szent Martony habet templa desolata katholicorum et praedicantem Calvinistam." Vagyis: „Szalk és Szentmárton faluk katholikus templomai elpusztultak és kálvinista prédikátoruk van."

8 Ezekről a középkori templomokról — építési évükről, stílusjegyeikről, nagyságukról — leírások nem maradtak fenn. A két település egyesülésére vonatkozóan sem rendelkezünk egyértelmű adatokkal. A történet igényes feltárásában döntően gátló tényező, hogy az 1740-es pestisjárvány következtében elpusztult a több jelentős írást magában foglaló szentmártoni egyházi levéltár. A gyülekezet akkori lelkipásztora 1724-től Kansai János volt, „aki a pestis miatt egész háza népével kihalt". Az akkori szokás szerint a járvány terjedését a ház és tartozékainak elégetésével igyekeztek megakadályozni.

9 A szalkszentmártoni Református Egyház protokollumának 1819. évi részében találjuk Szilády Péter lelkész jelentésének leírását: ,,a) Nem tudom mikor egyesül az Ekklesia, Szent Márton mikor lesz Szalk Szent Márton, b) Mikor egyesült a két egymás mellett lévő helység. Emlékezet van róla az Ekklesia Protokollumába 1626-tól fogva. Semmi nevezetes fatumai feljegyezve nincsenek."

10 5 KNIEZSA I. 1958. 20. 6 SZARKA Gy. 1940. térképmelléklet. 7 PETŐFI S. A csárda romjai c. költemény (Szalkszentmárton, 1845. október 8—16 között.) „Itt régente falu avvagy város állott, /Míg nem nyögte hazánk a török rabságot;/ ... /E hajdani várost földúlta az ozmán,/ Kő kövön nem maradt, csak az isten házán./ A templom maradt meg — de ez is betegen — /Hogy a pusztulásnak gyászolója legyen./ És gyászolt a templom több hosszú századot, /Míg végre bújában össze nem roskadott./ 8 Nagy Iván 1869. 169. 9 Pap István lelkipásztor (1779—1785-ig szolgált a szalkszentmártoni gyülekezetben) érdeme, hogy az 1740-es pestisjárvány következtében elpusztult egyházi levéltári adatokat némileg pótolta. így a papok névsorát is 1626-tól. Sz. I. Születések-házasságok III. könyve. 11. 10 Szilády Péter a szalkszentmártoni Ref. Egyház prédikátora 1785—1829-ig, 44 éven át. Szilády Károlynak, Kecskemét első könyvnyomdászának, Katona József Bánk bánja első kiadójának édesapja.