Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Bárth János: Magyarország népességének felekezeti megoszlása a 19–20. században

206 BARTH J.: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ... számáról, de ezek az adatok általában megbízhatatlanok. Legtöbbször több évtizeddel korábbi számadatokat szerepeltetnek.

4 A magyar népszámlálások előtti kor felekezeti arányainak ismertetését az 1857. évi „osztrák népszámlálás" adatainak bemutatásával zárhatjuk. Bár ez az összeírás még nem volt olyan korszerű és alapos, mint az 1869. évivel kezdődő magyar népszámlálások, adatai az eddigi, becsléselemeket is tartalmazó számbavételeknél jóval pontosabbak. Alábbi táblázatunk Magyarország 1857. évi felekezeti arányait szemlélteti: Magyarország és Erdély A magyar korona együtt országai Lélekszám % Lélekszám % Római katolikus 5 414 708 44,74 6 535 704 47,82 Görögkatolikus 1 374 754 11,36 1 381 084 10,10 Református 1 822 953 15,06 1 828 043 13,38 Evangélikus 1 002 943 8,29 1 008 540 7,38 Görögkeleti 2 023 416 16,72 2 445 638 17,89 Unitárius 49 006 0,40 49 039 0,36 Izraelita 407 798 3,37 412 702 3,02 Egyéb — — 7 118 0,00 Összesen 13 667 868 100,00 Az „egyéb" vallásúak Magyarország és Horvátország közötti megoszlását nem ismerjük, ezért a magyarországi népesség összesítését külön nem tüntetjük fel, bár valószínű, hogy az „egyéb" vallásúak többsége Magyarországon lakott. Az „egyéb" kategóriát jórészt az örmények tették ki. Örmény katolikus volt 5991 fő, örmény keleti 1030 fő. A tulajdonképpeni „egyéb" kategóriába így csak 97 fő tartozott. Kis számuk jelzi, hogy ebben az időben a szektáknak még nem volt számottevő szerepe az országban. FELEKEZETI ARÁNYOK A HIVATALOS MAGYAR NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN (1869—1949). Rövid tanulmányunk keretében nincs arra lehetőségünk, hogy a felekezeti hovatartozást feltüntető kilenc magyar népszámlálás mindegyikét szempontunkból alaposan bemutassuk és elemezzük. Ezért kiválasztottunk öt népszámlálást, ame4 Példaként emlegetjük a Tabellen und Erläuterungen zur topographisch — kirchlich — ethnographisch — statistischen General-Karte des Königreichs Ungarn und der Nebenländer Kroatien, Slavonien und der Militär-Grenze dann des Grossfürstenthums Siebenbürgen (von Joseph Aszalay de Szendrő. Wien, 1830—1840. Zweite verbesserte Auflage 1849/c. térképmellékletet, amelynek adatai látszólag 1830—40 közöttiek, gyakorlatilag a századeleji népességszámokkal azonosak.