Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Bárth János: Magyarország népességének felekezeti megoszlása a 19–20. században
TÖRTÉNELEM 207 lyek jól tükrözik a felekezeti viszonyok alakulását. Az 1869-es népesség-számbavételre azért esett választásunk, mert a maga nemében az első lévén, mindenféle viszonyításhoz kiindulási alapot jelenthet. Az 1910-es népszámlálás a történelmi Magyarország fennállásának utolsó népszámlálása volt. Ezért a későbbi adatokat legtöbbször az 1910-esekhez mérjük. Az 1920-as népszámlálás a megcsonkított Magyarország állapotát tükrözi. Az 194l-es népszámlálás a terület-visszaszerzésekkel átmenetileg megnagyobbított Magyarország népességi viszonyait mutatja. Az 1949-es népszámlálás volt az utolsó, amikor feljegyezték a vallási hovatartozást. A KIEGYEZÉS KORÁBAN (1869) Az 1869. évi népszámlálás Keleti Károly által közreadott adatai kisebb számkülönbségekkel ugyan, de különböznek a később készített tanulmányok népességi táblázatainak adataitól. Ez azzal magyarázható, hogy 1869-ben hiányosan szerepeltették a katonai határőrvidékek polgári lakosságának számát. így az 1869-ben feltüntetett 15.509.455 fős össznépesség a későbbi számítások során 15.512.379 főre módosult. Alábbiakban Thirring Lajos számításai, illetve tanulmánya alapján közöljük Magyarország népességének 1869. évi felekezeti számadatait. 5 Magyarország Magyarország és Horvátország együtt Lélekszám % Lélekszám % Római katolikus 6 215 251 45,8 7 502 000 48,7 Görögkatolikus 1 583 043 11,6 1 592 689 10,3 Református 2 017 391 14,9 2 024 332 13,1 Evangélikus 1 096 184 8Д 1 109 154 7,2 Görögkeleti 2 067 778 15,2 2 579 653 16,7 Unitárius 54 345 0,4 54 438 0,4 Izraelita 542 257 4,0 552 133 3,6 Egyéb és ism. 2 880 0,0 2 928 0,0 Összesen 13 579 129 100,0 15 417 327 100,0 A táblázatból jól látható, hogy a kiegyezés időszakában legtöbb hívője a római katolikus egyháznak volt Magyarországon. A lakosságnak közel a fele e vallást követte. Abszolút többséghez azonban akkor még nem juthattak a római katolikusok, mivel a több mint 4 milliónyi görögkeleti és görögkatolikus együttesen a népesség 27%-át tették ki. A reformátusok a maguk 13%-ával kisebbséget alkottak. 5 THIRRING L. 1963. 306. — Az eltérésekre lásd: az 1869. évi népszámlálás (1870) közölt adatait, valamint KARNER K. 1931. 5.
