Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Régészet - Kulcsár Valéria: Szarmata sírok Kiskunfélegyháza, Külsőgalamboson

RÉGÉSZET 19 A LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE A Külsőgalamboson feltárt sírok antropológiai anyagáról nem állnak rendelkezésünkre adatok, a halottak nemét csak mellékleteik alapján lehet megállapítani. A sírok többsége férfi temetkezés. E sírok jellegzetes lelete az övcsatról baloldalt csüngő pásztorkészség. Tartozékai teljes garnitúra esetében: tűzszerszám — vagyis csiholó és tűzkő (gyakran több is) —, ár, fenőkő és sok esetben 1—1 érem. A tarsolyban őrzött pásztorkészség kronológiai és viselettörténeti jelentőségére már MÓCSY András és PÁRDUCZ Mihály felhívta a figyelmet.

9 A külsőgalambosi férfisírok mindegyikében megtalálhatók ezek a tárgyak. (Bár a garnitúrák nem mindig teljesek, a 2. sírból pl. hiányzik a csiholóvas, ár; fenőkő pedig csak a 3. sírban volt.) A 3. sír Antoninus Pius érme is feltehetőleg a pásztorkészséghez tartozott, s csak bolygatás következtében került a bokacsontok környékére. Az éremnek adott esetben — az általánostól eltérően — datáló szerepe van. Ugyancsak a férfiviselethez sorolhatók a munkások által feldúlt sírból származó „Y"-alakú cipő szíjelosztó veretek és a hozzájuk tartozó fazettált és vésett díszítésű szíjvég.

10 A két kés — mint az a leírásból is kiderül — külön típust képvisel. Az övcsat és pontosabban meghatározhatatlan töredékes szíjvége szintén jellemzője a férfiviseletnek. A 4. sír provinciális római térdfibulája mind a provinciákban, mind a barbaricumban általánosan elterjedt típus reprezentánsa, a II. sz. második felétől a III/IV. sz. fordulójáig volt használatban.

11 A külsőgalambosi női sírokban meglepően kicsi a gyöngyök száma. A szarmata sírokban általában nyakon, karon, övön és a nadrág, illetve ruha alsó szegélyén szerepelnek, a tárgyalt temetkezésekben csak a nyaklánc funkcióját töltik be.

12 Az 5. sír gyöngyei között talált átfúrt szkíta típusú nyílhegy valószínűleg szintén a nyaklánc tartozéka lehetett. E viselési mód nem egyedülálló: hasonló gyöngytípusokból és ugyanilyen nyílhegyből álló nyaklánc került elő az Izsák, Madách utcai szarmata női sírból.

13 Ugyancsak az 5. sírból került elő két karperec, az egyik római állatfejes végződésű, a másik poncolt geometrikus mintával díszített barbár készítmény. Mindkét 9 MÓCSY A. 1954. 120 skk.; PÁRDUCZ M. 1956. 171 skk. 10 E tárgytípus részletes tárgyalását ld. H. VADAY A.—KULCSÁR V. 1984. 11 JOBST W. 1975. 66. 13. tip. D. var. = BÖHME A. 1972. 19/a—b tip.; PATEK E. 1942. 56. skk; KOVRIG I. 1937. 20.; H. VADAY A. 1983. 12 A gyöngytípusokról legutóbb: H. VADAY A. 1983. Itt szeretném megköszönni H. Vaday Andreának, hogy ennek a cikkének és a továbbiakban idézendő sajtó alatt levő munkáinak kéziratait a rendelkezésemre bocsájtotta. 13 Publikálatlan. Köszönöm az ásató Székely Györgynek, hogy az anyagot rendelkezésemre bocsájtotta.