Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Mándics Mihály: A csávolyi bunyevácok lakodalmi szokásai

364 MÁNDICS M.: A CSÁVOLYI BUNYEVÁCOK .. . A vőlegény fekete ruhát és fekete kalapot viselt. A SZÜLŐI ÁLDÁS A menyasszony indulás előtt megkapja a szülői áldást. Ez a legmeghatóbb jelenet, mely alatt a szülők, a rokonok sírnak. A menyasszony csókokkal búcsúzik a barátnőitől (átvitt értelemben a lányságától), társnőitől és a végén a szüleitől is. A menyasszony búcsúja után bejön a vőlegény, kezet csókol a lány szüleinek, és megköszöni, hogy ilyen tisztelettudó, jó lányt neveltek, aki ettől a naptól fogva az ő felesége lesz. Odakint rázendít a tamburazenekar és megszólalnak a szép, esetenként goromba, (méltatlan hangvételű) lakodalmi nóták. Természetes, hogy a faluban minden lakodalom rendkívüli eseményt jelent. A kíváncsi öreg- és fiatalasszonyok kiszaladnak az utcára, hogy lássák a lakodalmasokat. Megélénkülnek az utcák, és a sarkokon, amerre a lakodalmas menet elvonul, az eseményt élénken tárgyaló, főleg nőkből álló sokaság verődik össze. Ma már a lakodalmakat a vendéglőben, műv. házban (hiszen a vendégek száma 3—500 körüli) tartják, és amíg a vendégsereg meg nem érkezik, tele a terem a sok kíváncsi „nézelődővei". Minden faluban vannak olyan aszonyok, akik nélkül nem múlhat el egyetlen lakodalom sem. Ezek a legfőbb pletykaterjesztők. A szülői áldás ideje alatt, és azt követően ilyen nótákat énekeltek: Amikor a menyasszony a szülői áldást kapja U nase Mande rosne ocice, Rosne ocice i trepavice. Urosila jih roda zaleci, Roda zaleci s majkom dileci. Oprostaj iste Manda divojka, Oprostaj iste od mile majke Od mile majke, od brace drage, Od brace drage, od oca svoga, Rode moj mili blagosovi me, Blagosovi me, ne prokuni me! Ja си ti, rode, и tudu zemlju, U tudu zemlju med tude ljude, Kao ovcica med tude stado. Ticaca kukavica i divojcica, Ticica kuka za litnjim dankom, A divojcica za milom majkom.