Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Mándics Mihály: A csávolyi bunyevácok lakodalmi szokásai

A mi Magdánknak könnyes a szeme, A szempillája harmatos bele. Mert övéitől mostan búcsúzik, És az anyjától is elbúcsúzik. Elbocsájtást kér édesanyjától, Édesanyjától, testvérbátyjától, Testvérbátyjától, édesapjától. Jó rokonságom, áldással övezz, Áldással övezz, rossznak ne nevezz! Mert már elhagylak, más tájra megyek, Más tájra megyek, más emberekhez, Mint a bárányka, ha más nyájé lesz. Mint a kakukk madár, olyan most a lány, Kakukk siratja nyár meleg napját, A lányka pedig az édesanyját. Amikor a lány a rokonaitól búcsúzik S Bogom stanje s Bogom stanje I obitovanje! ALAJ, ALAJ RANO! Dragog taté, dragog taté I mile mi папе. ALAJ, ALAJ RANO! Slatka none, slatka папе, Ne oplakuj lane. ALAJ, ALAJ RANO! Nego папе nego папе, Moli Boga za те. ALAJ, ALAJ RANO! Da mi bude, da mi bude Sricno putovanje. ALAJ, ALAJ RANO! I kod папе, i kod папе Dragog pribivanje. ALAJ, ALAJ RANO! I som dragim, i som dragim, Dobro uzivanje. ALAJ, ALAJ RANO!