Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Mándics Mihály: A csávolyi bunyevácok lakodalmi szokásai

352 MANDICS M.: A CSAVOLYI BUNYEVACOK .. . A föliratkozás napján a legény az apjával elmegy a lányos házhoz, majd a lánnyal és annak apjával együtt megjelennek a községházán (régen községháza, ma tanácsháza) és a papnál. Amennyiben már megvették a karikagyűrűket (ez ritka eset volt, mert legtöbbször csak kölcsönkapták a házasságkötésig), a pap megszentelte és a jegyespár bal kéz negyedik ujjára húzta, mivel azon a szívhez vezető ér van. Az egyház a házasságkötéskor jobb kézre tette át a gyűrűt. A községházán előjegyezték a házasulandókat. Amikor mindez lezajlott, a lány megjelent az ünnepi ebéden a legényes háznál, ahol a különféle ételek mellett soha sem hiányozhatott a sós túrós rétes a „prisnac". Ez az ebéd nem nyúlhatott el hosszú időre, és a lány mindig valamelyik rokona kíséretében jelent meg. A KIHIRDETÉS ÉS KÖLCSÖNÖS AJÁNDÉKOZÁS A föliratkozás utáni vasárnapon, a templomban a nagymise után a pap először hirdette ki a házasulandók nevét, majd az ezt követő két vasárnapon is. így a jegyesség leginkább csak 21 napig tartott. Ez idő alatt köteles volt a jegyespár három alkalommal megjelenni a papnál, oktatás céljából. A második hirdetés napján tartják meg a lányos háznál a PITYE — kézfogó — elnevezésű lakodalmi megbeszélést, ahol részletesen megbeszélik a lakodalom lebonyolítását. Ezen, a fiatal páron és azok szülein kívül, jelen vannak: a legyszűkebb rokonság, a Caus fonetikusan CS A US-пак nevezett hívogatók (vőfények), és a JENGE vagy JENGYE-nék. nevezett nyoszolyólányok is. Ez alkalommal a vőlegény pálinkát és rozmaringgal és dukátokkal díszített almát ajándékoz a menyasszonynak (a gazdagoknál aranypénzből van a dukát). Viszonzásul a menyasszony hímzett törülközővel ajándékozza meg a vőlegényt. Ugyanakkor megajándékozza jövendőbeli apósát, anyósát és sógornőjét is. Ezenkívül a legény köteles volt a lány részére sifonért (szekrényt) venni, amit általában meg is vett. Ha nem volt rá pénz, akkor egy pár cipőt vásárolt. Ezenkívül egy plüss kabátot, amit kacabájnak vagy bundikának neveztek. A tehetősebb vőlegény még selyem jegy ruhát — svilát — is ajándékozott. Viszonzásul a jegy, amit a menyasszony adott, többnyire zsebkendő és fehér ing volt a vőlegénynek, melynek mandzsettagombjai arany dukátok voltak. A jövendő após szintén inget kapott. Ez a jegy foglalónak számított, s ha valamelyik fél ok nélkül felbontotta aj egyességet, köteles volt a kapott jegyet visszaadni. A jegyesség a polgári és egyházi házasságkötéssel záródott be, s ezután következett a lakodalom. A polgári házasságot általában a lakodalom napján mindjárt a hivatali idő kezdetén tartották meg a községházán. A keresztapák tanúskodnak a házasságkötésnél. Ez csak ott és akkor változik meg, ha a komák haragban vannak egymással, vagy nem élnek. Akkor más is lehet. (A koma és a násznagy.) A násznagyok szerepköre összetett: a lakodalom folyamán meghatározott időpontban és helyen kell ellátniuk feladatukat.