Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Szarvas Zsuzsa: A háztartások eszközkészletének átalakulása és az életmódváltozás összefüggései Szeremlén

296 SZARVAS ZS.: A HÁZTARTÁSOK ... Látható tehát, hogy nagybirtok rendkívül kevés volt a falu területén, a kisparaszti birtok száma viszont 1949-re majdnem a duplájára emelkedett. Szeremle földrajzilag nem, de néprajzi képét tekintve a sárközi magyar falvakhoz tartozott. E községek műveltségbeli hasonlóságát a gyakori összeházasodas is erősítette, a szeremleiek gyakran kötöttek és kötnek ma is házasságot a szomszédos falubeliekkel.

8 Viseletében, népszokásaiban, településformájában, építkezésében s szinte egész kultúrájában (még az egykézésben is) a Sárközhöz hasonlít. Földrajzi fekvése sajátos helyzetet teremtett a község életében. Űt, pontosabban a Sugovica töltése, csak Bajával kötötte össze, ezenkívül a környező településektől szinte teljesen elzáródott. Ezért sokáig — néha nagy nehézségek árán is — önellátó volt, a külvilággal való összekötő szálat csak Baja nyújtotta számára. Oda jártak az asszonyok piacozni, sokszor gyalog, esetleg többen összefogva, szekéren, az ottani vásárokon szerezték be szükséges és hiányzó tárgyaikat. Éppen ez az elzártság tette lehetővé a régi kultúra viszonylag hosszú ideig való továbbélését, a korábbi életmód fennmaradását. 1957-ben például Dankó Imre megfigyelései szerint a szeremlei házak mintegy 40%-ában még szabadtűzhely volt, s az épületek több mint fele még nádtetős volt.

9 Viseletük is megmaradt, bár ebben a gyöngyösbokréta-mozgalomnak volt nagy a jelentősége. A gyakori szereplés megőrizte ugyan a ruhadarabok többségét, de az idő múlásával némi összevisszaságot okozott az egyes viseleti darabok egymáshoz való tartozását illetően.

10 Jelentős fejlődés a falu életében az 1950-es évek végétől kezdődött, amióta rendszeres buszjárat van Szeremle és Baja között. Ezzel a szomszédos várostól való függése szorosabbra fonódott, nemcsak piaci felvevőhelyet, hanem sok lakó számára megélhetési forrást is nyújt Baja, egyre többeknek lett munkahelyévé a város. Szeremle az agrártípusú kisfalvak sorába tartozik, népessége a legutóbbi időkig nagymértékben csökkent, de éppen mostanában tapasztalható ellenkező folyamat megindulása. Egyre inkább vonzóvá válik a falusi életforma, a fiatalok is szívesebben maradnak itt, olcsóbb a megélhetés, valamivel könnyebb az élet, mint a városban. Nem ritka, hogy éppen onnan települnek át Szeremlére az emberek. Ez a változás éppen Baja közelsége miatt nem okoz különösebb nehézséget. A hagyományok tisztelete napjainkig is jellemző a településre. Nagy öntudattal őrzik és ápolják községük múltjának értékeit; a legtöbbet ezért a most már hosszú évtizedek óta folyamatosan működő tánccsoport tesz, amely az országnak egyre több pontjára viszi el Szeremle hírét-nevét. 8 ANDRASFALVY, 1975. 101. 9 Dankó Imre gyűjtése, 1957. 4. 10 Fél Edit gyűjtése, 1950. 5.