Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Szarvas Zsuzsa: A háztartások eszközkészletének átalakulása és az életmódváltozás összefüggései Szeremlén

NÉPRAJZ 295 el, a kincstári adóösszeírásokban 1580—82 között 66,1590-ben 75 házzal szerepelt. 1715-ben 25, 1720-ban 44 adóköteles háztartást írtak össze. 1727-től a kalocsai érsekség birtoka volt. A gyakori árvizek állandó helyváltoztatásra kényszerítették, a jelenlegi község már a negyedik helyen települt.

4 Lakosságának megélhetésében szinte a felszabadulásig rendkívül fontos forrás volt a vadászat és a halászat, a népességnek több mint egyharmada élt ebből. Sokan jártak a környékbeli erdőkbe is, különböző erdei munkákat végezni. Csupán az 1950-es évektől vált a földművelés meghatározó szerepűvé, s ezen belül is kiemelkedő helyhez jutott a szőlőművelés. A szeremleiek szőlőhegyeket vásároltak a környéken, leginkább Dunaszekcsőn, Monostoron és Vaskúton.

5 Szeremle népessége az első népszámlálástól kezdődően a következőképpen alakult: Év: 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 Fő: 2192 2272 2267 2121 2061 1709 1913 1911 2102 1913 1812 1704 Ebből is látható, hogy a község lakossága a múlt század óta erőteljesen lecsökkent, különösen századunk első évtizedeiben szembetűnő számának visszaesése. Ennek oka abban az időben nem az elvándorlás, hanem elsősorban a református népesség egykézése volt. Szeremle a sárközi falvakhoz hasonlóan korán a reformációhoz csatlakozott, a 19. század végéig a lakosság színmagyar református volt. Ekkor kezdődött meg a katolikusok bevándorlása, akik leginkább Szeged környékéről, Majsáról, Ócsárol települtek a faluba. Számuk erőteljes gyarapodását a bevándorláson kívül a reformátusság egykézése is elősegítette. Az 1950-es években megközelítően egyenlő arányban voltak jelen Szeremlén.

6 Birtokviszonyai az 1910-es évektől a következőképpen alakultak:

7 100 hold fölött birt. bérlő 10—100 hold között birt. vagy bérlő 10 hold alatt részes fm. 1910 4 4 86 233 1930 2 2 82 223 53 1949 2 97 448 4 BOROVSZKY, én. 134., TÓTH Bálint, 1934. 512. 5 Fél Edit gyűjtése, 1950. 10. 6 Fél Edit gyűjtése, 1950. 10. 7 Az 1930-as és 1949-es népszámlálás adatai részletesebben taglalják a birtokviszonyok megoszlását. E szerint: 50—100 10—50 1—10 l hold között hold alatt 1930 10 72 201 22 (fő) 50—100 25—50 10—20 5—10 3—5 1—3 1 hold hold között alatt 1949 1 25 71 159 129 125 35 (fő)