Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a második világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területeken, 1941–1944

266 SZITA L.: A NEMZETISÉGI ISKOLAÜGY ALAKULÁSA . . . me is erősen az, ezért mind az igazgatónak, mind a szakfelügyeletnek hatékony ellenőrzést kell gyakorolni. . ."

14 A magyar és a sokac tagozatban hiányoztak a szemléltetőeszközök. A VKM-hez felterjesztett jelentésben 2 tanterem sürgős megépíttetését kérte a felügyelő, mert a magyar és sokac gyerekek helyzete mostoha volt. 3. Bácsfeketehegy Állami népiskola működött egy osztatlan magyar, egy részben osztott magyar és ugyanilyen német tagozattal. Tíz osztályteremben 11 osztálycsoportot tanítottak 1941-től, a község visszacsatolásának idejétől. 11 pedagógus és 6 pap közül mindössze 3 nem tudott jól a kisebbség nyelvén. Az iskola tanítási nyelve tagozatonként mindenütt az anyanyelv. A német lakosság teljesen német anyanyelvű tanítást kívánt, a magyart tantárgyként tanították. A gyermekek csak anyanyelvükön beszéltek. A jugoszláv kormányzat idején 1918—1941 között a németség csak anyanyelvén tanult és a szerbet tantárgyként tanították. 1941-ben, a német tagozatba bevezetett magyar nyelv mint tantárgy, szinte semmilyen eredményt nem mutatott Balázs Ferenc 1943 áprilisi látogatása idején. Az iskolába kerülő gyermekek csak németül beszéltek, mert az óvodáskort német Kinderheimben töltötték. Balázs a minisztériumba felterjesztett jelentésében javasolta többek között azt is, hogy a német tagozatba újabb tanerőt kell kinevezni, mert az osztálylétszámok igen nagyok.

15 421 magyar anyanyelvű tanuló mellett 158 német tanulót mutatott ki az iskola anyakönyve. A német gyermekek közül mindössze 20 tudott magyar nyelven is beszélni, ami a kisebbségi tanulók 12,6%-a. 4. Bácsgyulafalva Állami elemi iskola, amelyben egy osztatlan német tagozat működött (I—

VIII. o.) 1941 óta. A magyar tagozat részben osztott. A jugoszláviai kormányzat alatt a német anyanyelvű tanulók szerbül tanultak, a németet tantárgyként tanították. 14 Bm. L. B. F. biz. ir. 19/1944. Utolsó jelentésében számvetést készítettek a „bácskai különleges ellenőrzési sorozatról, amely a sikertelenség nyomasztó érzésével töltött el" — írta a miniszterelnökségre: „... a Volksbund őrület öntötte el a tantestületek döntő részét, nincs kiút, pedig a jövő semmit nem ígér nekik. A mind messzebbnek tűnő kibontakozás után nem fog senki megbocsájtani, az emberek, üldöző csoportokként gyűlölködve nézik egymást. Mindenki kénytelen kitérni e vad pángermán elfogultság elől. Úgy tűnik semmi sem tehető már. Talán áldás, hogy az iskolák most tanítási év közepén bezárják kényszerűen kapuikat. A lélekmérgezésnek vége ...". 15 Bm. L. B. F. ir. 34/1943. A tagozatok osztálycsoportba sorolása a német nemzetiségnél nagy hátránnyal járt. Egy csoportnál 79 gyermek jutott osztályonként. A magyar tagozatban 42.