Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a második világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területeken, 1941–1944
264 SZITA L.: A NEMZETISÉGI ISKOLAÜGY ALAKULÁSA ... A BÁCSKAI ÁLLAMI NÉPISKOLÁK NEMZETISÉGI, POLITIKAI, ÁLTALÁNOS HELYZETE BALÁZS FERENC JELENTÉSEI ALAPJÁN 1. Bajmok Állami népiskola, egy részben osztott magyar, német és bunyevac tagozattal. Az osztályok száma: 13 magyar és 4—4 német, illetve bunyevac. A 21 csoport részben váltakozó rendszerben 14 tanteremben helyezkedik el. Mindenütt anyanyelven folyt a tanítás az 1942 novemberi iskolalátogatási jegyzőkönyvből megállapíthatóan. Az anyanyelvi oktatás teljes bevezetése mellett foglalt állást valamennyi nemzetiség, bár a tanügyi hatóság felvetette az egységes rendszer bevezetését is. A három tagozatban döntően anyanyelven írt tankönyveket kértek a szülők, de ezt csak a magyar és német tagozatokban lehetett megvalósítani, mivel bunyevac nyelvű olvasó- és tankönyvek nem álltak rendelkezésre. 21 tanerő közül négy nem tudott sem németül, sem horvátul, ezek magyar tagozatban tanítottak. Valamennyi nemzetiségi tagozatban működő osztályban tanítók viszont kiválóan beszéltek szerb, bunyevac, horvát, német nyelven. A huszonegy pedagógusból 12 nemzetiségi származású és anyanyelvként beszélte vagy a németet vagy a bunyevac, illetve szerb nyelvet. A tanítás színvonaláról készült részletes elemzés többször utalt arra, hogy minden objektív és szubjektív feltétel megvan az iskolában a színvonal emelésére. A lakosság nyugodt és támogatja az iskola oktató munkáját. 10 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1942 magyar német bunyevac szerb 529 208 179 1 Összesen 917 A nem magyar anyanyelvű tanulók közül 230 beszélt magyarul (25,3%). 10 Bajnoki iskolalátogatás jegyzőkönyvei, statisztikái: Bm. L. B. F. ir. 151/1942. Balázs optimistán látta a feltételeket. A délszláv nemzetiségek oktatáshoz nem voltak meg a tankönyvek. Csupán régi olvasókönyv állt rendelkezésre. 1938. március 21-i parlamenti ülésén Hóman Bálintot kommentálva Törzs Tibor arról szólt, hogy az 1930-ban kiadott német nyelvű hazai olvasókönyvek mellett mindent megtettek a román, horvát, szerb, szlovák olvasókönyvek (egyéb tankönyvek) kiadására. Lásd: Néptanítók lapja. 1938. április 1. 253—254. p. Hét év után ennek szinte semmi nyoma. Alig talált a bácskai iskolákban használatban ilyen könyveket. Ezt később valamennyi jelentésében regisztrálhatta. Nyilván nem sorolta a tanítás objektív feltételeihez a tankönyv hiányát.
