Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején

TÖRTÉNELEM 241 les volt a fölösleges mennyiséget a termelőktől elrekvirálni.

60 A kukoricatermést csak a Haditermény Részvénytársaság vásárolhatta fel.

61 tilos volt előre eladni az 1916-ban várható gabonatermést, ami a kölcsön- vagy hitelszerzés egyik formája volt. Október 31. után csak a Haditermény Részvénytársaság vásárolhatott gabonát.

62 A társaságtól lehetett igénybe venni az ún. „zöldhitelt", ami az előző hitellehetőségtől eleső gazdák kárpótlását jelentette.

63 Az emberi táplálkozásra alkalmas növények termesztése rendkívüli jelentőségű volt. Ennek eredményeképpen a háború két éve alatt a földbirtok ára mintegy háromszorosára emelkedett. A takarmánynövények előállításában előállott stagnálás, ill. visszaesés viszont azt jelentette, hogy az állatok ára 1916 szeptemberére 20—25%-kal esett. A nyár elején drága pénzen vett disznókat a kisemberektől senki sem akarta megvásárolni. Az előreláthatóan komoly téli takarmányozási nehézségek inkább arra kényszerítették az állattulajdonosokat, hogy megszabaduljanak állataiktól.

64 A vagyonvédelemre egyre több gondot kellett fordítani, a szőlőkre a katonaság vigyázott. A Kecskeméti Híradó úgy ítélte meg, hogy a szőlő helyett sokkal fontosabb a kukoricára ügyelni.

65 A cukor-, liszt-, dohány-, cipő- stb. központok mellett létező Közélelmezési Központ határozata értelmében 1916. december 15-ig össze kellett írni a háztartásokban levő liszt, gabona, zsír, cukor, kávé, szalonna mennyiségét hogy később az elosztást jól, igazságosan meg lehessen szervezni.

бб IPARI TERMÉKEK FORGALMA Az ipari termékek forgalmában mutatkozó nehézség egyaránt érintette a mezőgazdasági és ipari tevékenységet folytatókat és az alkalmazottakat. Arról az elvi, erkölcsi alapról kiindulva, hogy a korlátlan haszonhajhászat nem lehet a hazafias ipar és kereskedelem végcélja, arra a következtetésre jutott a sajtó, hogy a kormánynak kell határozottan fellépni, az ipari termékek árának maximálását is be kell vezetni. A magas ipari árak természetesen kapcsolatban voltak a munkaerőhiánnyal, a bérek emelkedésével; a haditermelésre átállt gazdaság ereje kevés volt ahhoz, hogy egyúttal a polgári lakosság igényeit is kielégítse, ezáltal hiány keletkezett a piacon. Nem kis szerepet játszott az energiahiány.

67 60 Kecskeméti Híradó 1916. szeptember 25. 61 Kecskeméti Híradó 1916. november 1. 62 Kecskeméti Híradó 1916. november 1. 63 Kecskeméti Híradó 1916. április 16. 64 Kecskeméti Híradó 1916. szeptember 25. A háború két éve alatt a földbirtokok ára mintegy háromszorosára emelkedett 65 Kecskeméti Híradó 1916. október 2. 66 Kecskeméti Híradó 1916. november 20. 67 Kecskeméti Híradó 1915. március 15. „Az elmúlt héten szénhiány miatt bezárták Kecskeméten a gőzfürdőt."