Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Irodalomtörténet - Orosz László: A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (1868–1929)
504 OROSZ L.: A BANK BÁN . . . mezhető képének (IV. 617—620) leegyszerűsítését is. 7 A jelentés és a mondattani szerep megváltoztatásával jár az Azokon szó különírása (II. 247). Az eredeti szövegben egybeírt szó az előző mondat Hazánknak omladékain szókapcsolatára utal ; a különírt A% okon jelentése 'azért', s ez az utána következő mivel hogy páros kötőszóra, ill. az ezzel kezdődő okhatározói mellékmondatra mutat rá. A kérdéses alak Horváth Döme kiadásaiban jelent meg különírva, így található számos későbbi kiadásban is. (Utólag beírt jellel szétválasztották az 1845-Í skv.-ben is). Kétségtelen, hogy Katona használt -n ragos okhatározókat (pl. II. 213: Gertrudis' esttén szíve megrepedjen?), itt azonban indokolatlan az eredeti szövegtől eltérő különírás, az okhatározóként való értelmezés. Ellentmond ennek az első kidolgozás szövege is, ott ui. az Azokon helyén ez áll, megismételve az előző sor utolsó két szavát: Hazánknak Omladékain. Tartalmi szempontból is jelentős, dramaturgiai fontosságú eltérés az eredeti szövegtől, hogy az V. felv. 64—67. sorait nem Solom, hanem a Zászlós úr mondja. Ennek a változtatásnak nincs előzménye a skv.-et megelőző Bánk bán-kiadásokban. Arany János az 1850-es évek végén készített jegyzetei között a kérdéses szövegrészhez ezt írta: „Ezt talán nem Solom mondja, mert hiszen Solom csak az imént jelentette, hogy Peturt tartja gyilkosnak." így vélekedett Gyulai Pál is, sőt ő már kifejezetten toll- vagy nyomtatási hibáról beszélt, s kijelentette, hogy ez a mondat a jelenetben szintén szereplő Zászlós úr szövege. Javasolta: „így kellene ezt kijavítani a következő kiadásokban s játszani a színpadon is." 8 Gyulai javaslatát — mint a skv. tanúsítja — elsőként Paulay Ede, az 1868-i Bánk bán-felújítás rendezője fogadta meg; kiadásban először Péterfy Jenő érvényesítette 1883-ban. (Arany idézett jegyzete nyomtatásban csak 1898-ban jelent meg, így az nem lehetett e változtatások elindítója). Paulay jól vette észre azt is, hogy ha a kérdéses mondatot nem Solom mondja, nem neki kell behoznia a király elé Petur mentőtanúját, Simon bánt 7 T. Lovas Rózsa a következőképpen magyarázza ezt a képet : „A dühös tenger nyilván' a királyné tettei miatt lázadozó békétlenek rombolást áhító indulata' — metaforával érzékletessé téve, s egyszersmind ez az egész kép magva. A kis gödör Getrudis megölésének metaforikus megfelelője, az egyetlen erőszakos tetté, melybe a békétlenek egész dühe beleszorul. Ez a kép magyarázza meg világosan Petur szűkszavú kezdőmondatát: Elég is —tudniillik az erőszakos cselekedetekből. A befejező rész: csak ottan is zúghassa a'hajókat ugyan teljesebbé teszi a kép vizualitását azzal, hogy új szemléleti elemet visz a háborgó tenger rajzába : az összezúzásra ítélt hajók képét, ez azonban inkább homályosabbá teszi a teljes kép jelentését, mint világosabbá. Bizonytalan ugyanis, hogy mivel azonosíthatjuk az összezúzott hajókat. A megölt Gertrudisszal? Ha így van, eléggé sántít az azonosítás." T. LOVAS R. 1960. 215. A megváltoztatott szöveg szerint a kis gödörbe szorított dühös tenger nyilvánvalóan a megölt királyné. 8 GYULAI P. 1860. 163.
