Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Néprajz - Bárth János: Földművelés és állattartás Bácska északi határvidékén a 18. században
300 BARTH J.: FÖLDMŰVELÉS ÉS ÁLLATTARTÁS .. . esztendőben midőn ott szolgált volna s^abó legényül, aratott és kasnál f . . . a perben vitatott területeken. 8 "Meglehetősen szűkszavú kijelentés,de a két kifejezés egymás mellett szerepeltetése feltehetőleg a kétféle gabonavágási technika egymásmellettiségére utal. Jóval egyértelműbb a hatvan évvel későbbi csanádi példánk. Ezek a sorok a csanádi bírák egyik 1786-ban kelt leveléből valók, amelyben arról panaszkodtak az érseki úriszéknek, hogy a kákonyiak egy vitatott földdarabjukról elvittek 18 csomó gabonájukat. Panaszukat így részletezték: „S^abó Istvánnak Kaszált Zabjábul6csomót Németh Andrásnak aratott Zabjábúl pedig 12 csomót el vitetni bátorkodtak. Ami pedig illeti a Zabnak ki nyomtatásakor való szembe hfizetését. Németh Andrásnak aratott minden egy csomója fizetett 1 % Pesti mérő %abot, S^abó Istvánnak Kaszált egy-egy %ab csomója adott szemben egy Pesti mérő %abot". 81 Az idézetből, amellett, hogy nagyon jó példát nyújt a sarlós és a kaszás gabonavágási technika egymás mellett élésére, több tanulságot is leszűrhetünk. így pl. megállapíthatjuk belőle, hogy a gabona kaszálása több más helyhez hasonlóan, itt sem járt már ekkor sem együtt szükségszerűen a kötetlen kezeléssel, hanem kévékbe kötéssel párosult. A kaszált gabona kévéi azonban jóval kisebbek voltak, mint az aratott kévék. A szöveg alapján úgy látszik, hogy a kaszált kéve mintegy kétharmada volt az aratott kévének. 82 Az aratási munkákat és egy kezdetleges szemnyerési módot is felvillant Sükösd tájáról egy 1828. évi úriszéki per. Ebben Kozma István 44 éves sükösdi vádlott bevallotta, hogy gabonát lopott a határban : „Most múlt szombaton, a\ a% 12-ik Julius ki mentem magam kotsián feleségemmel és a fiatskámmal együtt alföldemre aratni este felé a feleségem korábban eljött ha%a gyalog, én pedig a gyermekkel ottan maradtam, a% aratott bú^át kévében kötözni. Beesteledvén, el mentem kotsival Kis Antalnak ott lévő fölgyére és két keresetet ki tsépeltem ponyván, e%t két ajakban föl mertem . . . azután a kocsira föl tettem . . ," 83 - A perek során többször is vallottak arról a tanúk, hogy gyerekkorukban a vitatott területre élelmet, illetve ebédet hordtak az ott dolgozó aratóknak. Ügy látszik, az aratás nehéz munka jellege már ekkor is elismert volt, miként később is mindig, olyannyira, hogy a távoli aratók főtt étellel való ellátását a faluból végezték a családok gyerektagjainak igénybevételével. Nyomtatóhelyek, szállások Az Észak-Bácskai Homokhátság területén a XVIII. században a gabona szemnyerését nyomtatással végezték. A Kalocsai Sárköz délebbi hátságszéli falvaiban, pl. Csanádon, Sükösdön, ahol a mocsárbeli falukhoz a magaspart szélén szálláskertek 80 KÉL. II. Hp.O.13. 55. p. 81 KÉL. II. Úr.ir. 1786. 82 Vö: BALASSA Iván 1956. 83 KÉL. II. Úr.ir. 1828.
