Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Embertan - Henkey Gyula–Kalmár Sándor: Kiskunsági őslakosok etnikai-embertani vizsgálata
592 HENKEY GY.—KALMÁR S.: KISKUNSÁGI ŐSLAKOSOK . . . Hiernaux-féle distancia indexek a standard populációkra (Ag)( Distanz versus típus 1 2 3 4 típus 1. Turanid — középtípus _ 401,78 150,78 (Turanid — Mitteltyp) 2. Turanid — Andronovo 401,78 — 316,47 3. Turanid — Alföldi 150,78 316,47 — 4. Turanidok együtt • — (Turaniden zusammen) 5. Pamiri 1173,32 1810,22 955,79 1135,10 6. Előázsiai (armenid) 2716,56 3483,89 2649,19 2806,66 7. Dinári 2580,95 3311,52 2456,01 2625,35 8. Keletbalti (Obstbaltisch) 2601,36 3090,71 2405,18 2565,23 9. Keleti mediterránok 3008,73 3752,97 2995,02 3125,77 (Ostmediterranen) 10. Alpi 2427,68 2723,42 2404,70 2430,95 11. Lapponoid 3485,48 4246,73 3760,92 3819,46 1—9 kvantitatív, 1—9 kvalitatív jellegekből, minden kvalitatív jellegnél 1—3 csoport (Indizes ausgewertet auf dem Basis von 1—9 quantitativen Merkmals und 1—9 qualitativen Merkmals. 1—3 Gruppen in je einem qualitativen Merkmale) dunapatajiáknál 35 , a nagykunsági őslakosoknál 36 ' 37 és egyes jász eredetű népességeknél 38 ' 39 . A taxonómiai megoszlás szempontjából elsősorban a török korban fennmaradt négy kun eredetű település, Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás és Fülöpszállás adatait érdemes vizsgálat tárgyává tenni, mert az orgoványiak és a szankiak a vizsgáltak kis száma miatt nem értékelhetők. A turanid típus a legnagyobb mértékben Szabadszálláson (33,4%) és Kiskunlacházán (33,0%) észlelhető, az előázsiai (armenid) jellegek aránya Fülöpszálláson (16,8%) és Kiskunlacházán (13,5%), a 35 HENKEY GY. 1973. 108. 36 HENKEY GY. 1976. 120. 37 HENKEY Gyula—KALMÁR Sándor: Túrkeve népességének etnikai-embertani vizsgálata. Szolnok Mrgy: Múzeumok Évkönyvében megjelenés alatt. 38 HENKEY GY. 1974. 390. 39 HENKEY GY. 1980. 241.
