Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Embertan - Henkey Gyula–Kalmár Sándor: Kiskunsági őslakosok etnikai-embertani vizsgálata
EMBERTAN 593 36. táblázat nidices von Hiernaux der Standardpopulationen) Férfiak( (j 1 çf) 5 6 7 8 9 10 11 1173,32 2716,56 2580,95 2601,36 3008,73 2427,68 3485,48 1810,22 3483,89 3311,52 3090,71 3752,97 2723,42 4246,73 955,79 2649,19 2456,01 2405,18 2995,02 2404,70 3760,92 1135,10 2806,66 2625,35 2565,23 3125,77 2430,95 3819,46 — 1006,24 1195,68 1968,57 1640,34 1728,56 2692,59 1006,24 — 805,95 3282,42 1239,74 2226,96 2936,31 1195,68 805,95 — 3668,29 1684,43 2921,17 3605,35 1968,57 3282,42 3668,29 — 3555,67 2834,89 2865,78 1640,34 1239,74 1684,43 3555,67 — 2586,39 3623,71 1728,56 2226,96 2921,17 2834,89 2586,39 — 1550,66 2692,59 2936,31 3605,35 2865,78 3623,71 1550,66 — keleti mediterrán jellegeké Szabadszálláson (15,2%) és Fülöpszálláson (13,2%) a legnagyobb, a túlnyomóan pamíri jellegek pedig közel hasonló mértékben mutathatók ki a négy népességnél. A kiskunsági őslakosok vizsgálata arra utal, hogy a kunok beolvadása az alföldi magyarságba a török elemek gyarapodását eredményezte és hozzájárulhatott ahhoz is, hogy a finnugor rétegekre jellemző típusok aránya csökkenjen, bár a keletbalti, a lapponoid és az uráli típus előfordulása a Duna—Tisza közének nem a Kiskunsághoz tartozó őslakos magyar népességeinél is eléggé jelentéktelen 40 . Annak oka, hogy a kiskunsági őslakosoknál az alföldi átlagnál nagyobb mértékben észlelhetők a honfoglalóknál is gyakori turanid, pamíri, keleti mediterrán és előázsiai (armenid) jellegek, az lehet, hogy a honfoglalóknak meghódolt elemek a kunok beköltözéséig a magyarságba olvadtak, ezen felül a kunok nemesi kiváltságokat is kaptak, ami kb. három évszázadig elősegíthette ősi jellegeik fennmaradását. A nagyobb mértékű összeolvadás a magyarsággal a török megszállás alatt történhetett meg. Bár az ősi embertani jellegeket a török korban fennmaradt négy kun eredetű község népessége őrizte meg, de az elpusztult kun szállások magyar községekbe menekült lakossága is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az alföldi magyarság többi fennmaradt népességeinél is erősödjenek a magyarság török rétegéhez közel álló embertani jellegek. 40 HENKEY GY. 1978. 414—415.
