Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Irodalomtörténet - Orosz László: A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (1868–1929)

IRODALOMTÖRTÉNET 507 369—379 Simon. Melinda! nincsen a' / Testvéreid' számára . . . Mikhál. . . . otthon a' Hazában! [Hiányzik az 1845-i skv.-ből is.] 417—418 Király. Meg áll / egyj szóra a' Természetnek folyása. [Az 1845-i skv.-ből utólag húzták a 415—423. sorokat.] Ha a kihagyott szövegrészeket összehasonlítjuk a korábbi, 1845-i skv-.ből kihagyottakkal, két megállapítást tehetünk. Az egyik: terjedelmük jóval csekélyebb, az az 1868-i előadás tehát, amelyen föltehetően még húzás nélkül játszották a skv. szövegét, ha nem is teljes, jóval teljesebb szövegű volt az 1845 és 1867 közötti előadásoknál. Az 1845-i skv. összesen 603 sort hagyott el, a teljes szöveg 22,6 %-át, az 1868-i csak 282 sort, a teljes szövegnek azonban még mindig 10,5 %-át.

12 A másik megállapítás : minden kihagyásnak megvan az előzménye — kihagyásként vagy húzásként — az 1845-i skv.-ben. A három leghosszabb kihagyott szövegrész mind az 1845-i, mint az 1868-i skv.-ben az Előversengés, Simon bán elbeszélése hét ikerfiáról (I. 14—66) és Mikhál báné Spanyolországból való menekülésükről (IV. 237—286) : ezek magukban 178 sort tesznek ki, az 1868-i skv.-ből kihagyott szövegnek kb. 63 %-át. Az Előversengés elhagyását dramaturgiai hibának minősíthetjük.

13 Mellőzésének az lehetett az oka, hogy a színháziak a drámairodalomban szokásosabb tájékoztató jellegű prológusokhoz voltak szokva, nem gondolták meg, hogy itt nem ilyennel van dolguk. Az előzetes vitázást jelentő cím is félrevezető lehetett: ez a cím az első kidolgozás Előversengésére illik, a végleges szövegére azonban nem.

14 Az említett másik két részlet elhagyása azonban dramaturgiailag mindenképpen helyeselhető. Tehertételei ezek a drámának, különösen azzá válnak színházi előadás során. Simon bán elbeszélése az első kidolgozásban még nincs meg. Katona a második kidolgozás készítésekor nemcsak történelmileg hibásan, hanem főként dramaturgiailag indokolatlanul építette be ide a Micbán-mondát, amelyet valószínűleg Fessier magyar történetében olvasott a két változat készítése közötti időben.

15 Kirívó példa ez arra a Katonánál másutt is észlelhető gyakorlatra, hogy ha olvasmányaiban olyan 12 Az elhagyott sorok száma _és százalékaránya felvonásonként, zárójelben — összehasonlításul — az 1845-i skv. megfelelő adatai: Előversengés: 75 sor, 100% (75; 100); I.felv.: 57 sor, 9,5% (81; 13,6); ILfelv.: 9 sor, 1,9% (65; 13,9); III. felv.: 3 sor, 0,6% (72; 16,7); IV. felv.: 69 sor, 10,6%(173; 26,8); V.felv.: 69 sor, 15,3% (142; 31,6). 13 Legújabban Pándi Pál hangsúlyozta nagy nyomatékkal, hogy a Bánk bán Előversengése nem a prológusok szokásos funkcióját tölti be, hanem a cselekmény indításának fontos része. PÁNDI P. 1980. 1. 33. Hasonlóan vélekedett az 1916-i felújításról írt kritikájában SZÁSZ K. 1916.41. Újból NÉMETH A. 1935. 152. 14 Az Előversengést a Nemzeti Színházban először Hevesi Sándor 1930-i felújításakor játszották. 15 FESSLER, I. A. 1815. 2. 840.