Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Sztrinkó István: Tűzhelyek a Duna–Tisza közi lakóházban

NÉPRAJZ 441 5. CSONKAGÚLASZERŰ KEMENCE. KISKUNMAJSA, MARISPUSZTA. 6. CSONKAGÚLASZERŰ, PADKÁS KEMENCE. BALOTASZÁLLÁS. és Hajósról pedig már 1882-ben négyszögletes kemencét emlegetnek, melynek fölső része „négy oldalú pyramis".

10 A szögletes kemenceformák jellemezték pl. Szabadszállást és Kunszentmiklóst, távolabb a Duna mentén Érsekcsanádot, Uszódot és Hercegszántót. A Duna-Tisza köze többi településén sem volt ismeretlen a szögletes kemence, divatja azonban később kezdődött, az 1900-as évek legelején. (1—6. ábra) Figyelemre méltó tény, hogy a kör alaprajzú, csonkakúpszerű kemencét általánosan banyakemencének, vagy búbos kemencének nevezik, míg a csonkagúlaszerű kemencének nincs külön neve. A gyűjtött adatok és az irodalmi említések is összecsengenek, s így ez a tény arra utal, hogy a szögletes kemence későbbi fejlődés eredménye, melyhez még nem kapcsolódott megkülönböztető népi terminológia (7—10. ábra) V ë * A csonkakúpszerű kemencék terminológiái között néhány esetben szerepel még a boglyakemence kifejezés is, melyről azonban gyanítható, hogy az irodalmi nyelvből származik. így használja pl. az író, műfordító Baksay Sándor." A Duna-Tisza közéről mindössze Szeged környékéről említik a tájszótárak,

12 a recens adatokban azon10 SIMONYIJ. 1882.304. 11 BAKSAY S. é. n. VII. 108. 12 BÁLINT S. 1957. I. 165. és Új Magyar Tájszótár 1979. 515.