Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Bárth János: Földművelés és állattartás Bácska északi határvidékén a 18. században

314 BARTH J.: FÖLDMŰVELÉS ÉS ÁLLATTARTÁS . . . belőlük, ezért hamarosan nevet kaptak, tájékozódási ponttá váltak, helynévként szerepeltek. Perszövegeinkben csak egy helyen olvashatunk arról, hogy természetes vízfolyásban itattak állatot. Ez is a Dunához közel eső területen történt, Baja mellett, tehát nem igazi homokhátsági tájon, hanem olyan vidéken, amely inkább a szomszédos ártéri területekhez feküdt közel. 1769-ben vallotta egy érseki tiszt a XVIII század első felére, illetve Istvánmegye területére vonatkoztatva: „Bajaiak . . . Tehén és Borjú csordáit. . . Dunátúl Baja alá ereszkedő éren itatván."

15

' A homokos hátsági pusztákon inkább kutakat emlegettek itatóhely gyanánt a tanúk. Tanulságos idéznünk a 65 éves Dér György volt hildi érseki alkalmazott vallomását 1768-ból, aki, miközben bizonygatta, hogy egy vitatott terület a nádudvariaké, elmondta, hogy az itatóhely közelsége vagy távolsága mennyire meghatározta a földművelést is. Szavai szerint a nádudvariak a vitatott területen többnyire tavaszi gabonát vetettek, mivel „messze esik az itatóhely ецеп s^állásoktul, a (szántó-igás) marha pedig Tavasszal nem szomjúhozván úgy, mint nyáron csak inkább tavasszal vetették" e távoli földeket.

138 A legtöbb kút azonban mégis csak az állattartás érdekeit szolgálta, és a gulyákban, nyájakban járó jószág vízszükségletét biztosította. A tanúk a perek során gyakran emlegettek régi, híres kutakat, természetesen elsősorban olyanokat, amelyek közel estek a határvonalakhoz, a vitatott területhez. Ilyen lehetett Borota és Hild határa tájékán a nevezetes Török kút. Néhány tanú rendre többes számot használt, és Török kutak-zt mondott. Feltételezhető tehát, hogy két vagy több kút is állhatott itt egymás szomszédságában egy víznyerésre alkalmas laposabb helyen. Oláh Mihály 65 éves mélykúti tanú vallotta 1768-ban: „Sas heverőn alul a Török kutak mellyékirül Bátyaiaknak bú%ájokat és Kölesseket mint Borotajföldrül Bajai Uraság Tis^tyei hajdan el hordották."

139 A baranyai Magyarbólyból megidézett, bácskai származású 60 éves görögkeleti vallású Sztojsa Bosnyák magyarázni is próbálta a Török kutak helynév jelentését: „Ami . . . a . . . kutakat illeti, . . . régi pás^toroktul hallotta, hogy hajdan Borotai Törökök, midőn juhaikat esztendőnként elletni szokták, azon kutakon itattak volna."

14

° Hasonlóképpen régi kút lehetett az a Gőbölös kút, vagy Gőböl kút, amely valahol a kélesi-dzsidai-hajósi hármas határ táján állhatott. 1768-ban így vallott róla Bakos János 31 éves kecskeméti juhász: „Gőbölös kutat jól tudja, mellyet Gúnya János (a tanú egykori számadó gazdája) 18 esztendők előtt mutatott a Tanúnak, mondván : hogy Kurucz háborúkor bizonyos Zsidei Rácnak gőböl ökreit azon kútrul, több Kurucz Társaival azon Gúnya János el hajtotta légyen."

1111 Madarasi Mihály egy Kunszentmiklóson élő 38 éves 137 KÉL. II. Hp.O.18. 56.p. (1769) 138 KÉL. II. Hp.O.14. 582.p. (1768) 139 U.o. 47.p (1768) 140 U.o. 117.p. (1768) 141 U.o. 39.p. (1768)