Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

Ugyanakkor a kelebiai temetőben urnaként felhasznált 13 ilyen fazékból 10-nek még nincs bütyök vagy plasztikus díszítése, más Vatya—

III. temetőkre, így Cegléd—Öreghegyre, Izsák L-re

28 és Rácalmás— Göböljárasra

29 is a bütykösperem nélküli előzmények jellemzők. Kelebián a bütykösperemű Vatya— Koszider változat csak egy ízben fordult elő (45. sír).

30 Lovasberény—Jánoshegy urnatemetőjében az 1. sírban volt bütykösperemű fazék

31

, Aporkáról is egy példányban

32 ismert, Törtelen pedig két sírban volt töredéke.

33 Egy másik kelebiai fazékon a perem alatt helyezkedik el négy bütyök (42. sír)

34 ez a Középső Bronzkor végét jelző délalföldi változatnak tekinthető. Alpáron a 77,3. rétegben (XV. t. 14) került elő s ilyen egy baksi fazék

35 is. A Koszider-korszakot követő Felső-Tisza-vidéki későbronzkori urnatemetőkben általánosan kedvelt marad a peremen négy bütyökkel díszített magas fazék, pl. Egyek—Szőlőhegyen, Muhi—Csüllődombon.

30 Halomsíros utánérzését Bag-Vasútállomásról ismerjük.

37 Időrendi helyzete tehát az ismertetett két pólus között világosan kibontakozik. Hasonló alakú magas fa^ék, pereme alatt négy helyen függőlegesen, vagy kissé ferdén rátett ujjbenyomásos lécfogóval. Alpáron 10 példányban ismert a legalsó rétegtől a legfelsőig (VI. t. 4; XI. t. 1,5—6; XVII. t. 4—5; XXVIII. t. 14; XXXV. t. 8; XXXVI. t. 3; XLII. t. 3). Több példányban és változatban előfordul Dunaújváros—Kosziderpadlás 28 Leletanyaga elpusztult a II. Világháború idején. Számos fotó maradt viszont az anyagról. 29 B. Horváth J. és Bóna I. ásatása. A leletanyag a Dunaújvárosi Múzeumban van. 30 Mittlere Bronzezeit 63. t. 6. 31 Mittlere Bronzezeit 49. t. 1. 32 Mittlere Bronzezeit 39. t. 10. 33 KOVÁCS T., Bronzkori urnatemető Törtelen — A Bronze Age Urn Cemetery at Törtei. FoliaArch 25, 1974, 38., 3. kép 11. 34 Mittlere Bronzezeit 60. t. 1. 35 GOLDMAN A. GY.-SZÉNÁSZKY J., Megjegyzések a vatyai kultúra dél-alföldi kapcsolataihoz. MFMÉ 1971 — 1, 263 skk, 1. kép 1. 36 KOVÁCS T., A halomsíros kultúra leletei az Észak-Alföldön — Die Funde der Hügelgräberkultur. ArchErt 93, 1966, 194. — az utóbbi lelőhelyről származókat KEMENCZEI T. ArchÉrt 90, 1963, 15-16. 3. kép a BerkeszDemecser-fokozat vezető edényformái közt ismerteti. 37 KOVÁCS T., A halomsíros kultúra leletei Bagón — Finds of the Tumulus Culture at Bag. FoliaArch 17, 1965, 68., 18. kép 10. 1957. évi„koszideri" gödreiben, Pákozd—Várhegy Vatya—Koszider leletei közt

38

, egy-egy példányban Tószeg—Laposhalmon

39

, Csongrád—Vidresziget 29 gödrében

40

, Csongrád—Saroktanya 3. sírjában

41 és Törtei 3. sírjában

42

. Kelebia temetőjében ebből a változatból is csak egyetlen egy példány van a 31. sírban

43

, az utóbbival egykorú az Izsák II. temetőből ismert fazék

44

. A. hasonló alakú, de nagyobb méretű fazekak harmadik változata, a perem alatt lefelé fordított félhold alakú sima plasztikus díszítéssel, egyelőre alpári sajátság (XXVI. t. 3; XXXV. t. 11; XXXVI. t. 2; XLII. t.5). Tölcséresnyakú „urna"-fazekak. Alpáron a sima testű, díszítetlen változattal együtt került elő a 75/10. gödörből a karcoltmintás bütyökdíszes (XLI. t. 5). Izsák I. temetője tölcséresnyakú urnáin nincs bütyökdíszítés, Kelebia 37 ép Vatya—

Ш-típusú tölcséresnyakú urnája közt csak kettőn volt bütyökdísz (78. és 80. sír)

45

. Ugyanakkor Izsák II. temető urnáit kis bütykök díszítik,

46 Törtelen is mind az öt tölcséresnyakú urna bütyökdíszes volt.

47 Az eddigi adatok azonban nem elégségesek a Vatya— III. és Vatya—Koszider urnatípusok elválasztására, az alpári 75/10. gödör együttese alapján kétséges, hogy fejlődési sorba lennének oszthatók. Az árkolás, pontozás és udvar nélküli kis hegyes bütykök megjelenése inkább csak Vatya—Koszider tendencia, semmint korjelző elem. Mély tálfa^ekak 2—4 füllel. Alpáron gyakoriak a nyak és has találkozásánál kis bütykökkel ellátott díszítetlen vagy karcolt díszes példányok (III. t. 1; IV. t. 4; IX. t. 3, 7; XIII. t. 2; XVII. t. 2—3; XLIII. t. 7). Kelebián a hasonló fazekak többsége még sima testű, bütyökfogós csak két ízben fordult 38 MAROSI A., A pákozdvári őstelep i. m. 71. kép 1. 39 BANNER—BÓNA-MÁRTON i. m. II. rész, 2. kép 10, rossz besorolással! Az 1927. évi IV. stratumból ismert másik tószegi példány még Vatya-III-korinak látszik. 40 SZÉNÁSZKY J., A vatyai kultúra . . . i. m. 22. kép 2-3. 41 Uo. 28. kép 3. (a nyak alatt). 42 KOVÁCS T. Bronzkori urnatemető Törtelen i. m. 38. 3. kép 6. 43 Mittlere Bronzezeit 63. t. 7. 44 Mittlere Bronzezeit 77. t. 8. 45 Mittlere Bronzezeit 61. t. 1—2. 46 Mittlere Bronzezeit 79. t. 3 — 4. 47 KOVÁCS T. Bronzkori urn?temető Törtelen i. m. 38-40, 2. kép 1, 6, 11; 3. kép 5, 9. 70