Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)
Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára
elő (7. és 84. sír). 48 Dunaújváros temetőjének „koszideri" korú sírjaiban 49 és a telep zárt „koszideri" gödreiben (1957), Pákozd—Várhegy késői leletei közt 50 , Izsák II. temetőjében 51 , Solymár—Várhegyen 52 a bütyökdíszes változatok elsősorban a Vatya—Koszider korszakra jellemzők. Alpáron a Vatya-alapformákon megjelenő körítés nélküli bütyökdíszítés, így pl. az I. 2. réteg egyik bögréjének a hasán (XLIX. t. 10), a 77,4. réteg kancsóinak a hasán (LI. t. 6, 8), az I. 1—2. réteg és 75/5. gödör kihajló peremű táljainak a hasán (III. t. 9; IX. t. 7), az I. 2. réteg és a 77/4., ill. 77/6. gödör egyenes peremű táljainak peremén (V. t. 6; XXII. t. 4; XXIII. t. 1) mégis legalább jelzi azt a tendenciát, aminek ismeretében a Vatya— III. és Vatya—Koszider típusok megkülönböztethetők vagy megkülönböztethetők lesznek. Cegléd—Öreghegy és Kelebia temetőjében a bütyökdíszítés vagy még nem fordul elő (pl. bögréken és kancsókon), vagy csupán csírájában figyelhető meg. A kelebiai temető késői fazekassága már eljutott az új fejlődés kezdetéig. Nem véletlen, hogy a Vatya—Koszider időszak felé mutató itt ismertetett s más egyéb formák és díszítőmódok együtt fordulnak elő egy-egy síregyüttesben (pl. 31., 78., 84. sír) összességében pedig a 125 sírós temető 12 sírjában lelhetők fel (a továbbiak a 7., 9., 23., 30., 42., 45., 80., 85. és 106. sírok). A kelebiai temető túlnyomó része tehát még a Vatya— III. (= Pre-Koszider) időszakba tartozik, és a baks-mindszenti úti 51. gödör szép leleteivel együtt a Középső-Bronzkor 3 idején lezajlott Vatya-terjeszkedés szélső határát jelzi, amint azt a baksi leleteket publikáló Szénászky Júlia és Goldman György is pontosan kielemezték és megállapították. 53 A legkésőbbi kelebiai sírok egykorúak a Kovács Tibortól hasonló pontossággal keltezett törteli temetőrészlettel. 54 Baks, Törtei, Csongrád-Felgyő s főleg Kelebia késői sírjai Alpár időrendi alapjai. A kelebiai temető utolsó szakaszának végével egyidőre tehető a Vár48 Mittlere Bronzezeit 59. t. 7; 63. t. 2. 49 Mittlere Bronzezeit 38. t. 2. 50 MAROSI A., A pákozdvári őstelep i. m. 70. kép; 71. kép 2. 51 Mittlere Bronzezeit 79. t. 8. 52 ENDRŐDI A. i. m. VIII. t. 53 GOLDMAN-SZÉNÁSZKY i. m. 266-272. 54 KOVÁCS T., Bronzkori urnatemető Törtelen i. m. 42—44. dombon a telep keletkezése. Bizonyos negatív jelenségek ugyanerre az eredményre vezetnek. A kelebiai temetőben gyakori, de az Alpárhoz sokkal közelebb fekvő Baks telepére és Csongrád-Felgyő urnatemetőjére is jellemző Szőreg 5. típusú kancsók és urnák, amelyek egészen a Duna—Tisza köze északi harmadáig, Cegléd—Öreghegyig elterjedtek, Alpáron már utóhatás formájában sem mutathatók ki. Hiányoznak Alpárról a dél-dunántúli klasszikus Mészbetétes Kerámia leletei is, holott a Duna—Tisza köze Vatya— III. korú temetőiben (Új hártyán—Vatya, Cegléd— Öreghegy stb.) még előfordulnak, Alpárral átellenben Tiszaug—Kéménytetőn pedig egyenesen sorozatban ismerjük őket. 55 Л koszideri-korszak sajátos leletei Arra nézve, hogy az alpári Várdomb településének késői korszaka párhuzamos a „koszideri-típusú" bronzkincsekkel, látványos bizonyítékok az 1974— 75. évi I. szelvény 1. szintjében = 2. rétegben (IV t. 9; XXXI. t. 6) és az 1977. évi 3. rétegben (XV. t. 16; XXXVIII. t. 1), tehát mindkét esetben a település felső rétegeiben talált sarkított peremű bron^vésök. Típusuk Mozsolics b. változatát képviseli 56 , amely a Vatya-kultúra területén az alsónémedi bronzkincsben 57 és a solymár—várhegyi edényben elásott edényés bronz lel étben 58 fordul elő. Hat b. típusú sarkított bronzvéső van az egykori Vatya-területen kívül talált sárszentmiklós-úzdi bronzkincsben 59 , két a b. típushoz számítható sarkított bronz véső változat a Magyarád/Mad'arovce-kultúra nitriansky hradoki/ kisváradi telepe D/2 szektorának 7. gödréből előkerült bronzkincsben 60 , egy darab ilyen típusú véső pedig a Szeremle-csoport jellegzetes edényével együtt a 55 Mittlere Bronzezeit 259 — 260. táblák. 56 MOZSOLICS, Bronzefunde 64. 57 MOZSOLICS, Bronzefunde 64 és 128, 60. t. 2. 58 VALKÓ A., A solymári bronzkori raktárlelet — Der bronzezeitliche Verwahrfund in Solymár. Folia Archaeologica 3-4, 1941, 100—101, 3. kép 1. ENDRŐDI A. i. m. IL. t. 1. UŐ, Studia Comitatensia 9, 1980, 275, 31. kép. 59 MOZSOLICS, Bronzefunde 64 és 175—176, 57. t. 4-9. 60 TOCÍK A., Nitriansky Hrádok — Zámecek. Bronzezeitliche befestigte Ansiedlung der Mad'arovce Kultur. Táblakötet. Nitra 1978. 68. t. 13, 15. Szövegkötet. Nitra 1981. 1/1. 158. 71
